---

Felnőtt Dohányzás Felmérés 2019  (2020.  02. 27.)

Vezetői Összefoglaló

Az egész országra kiterjedő reprezentatív, nagymintás empirikus kutatás adatai szerint 2019-ben a felnőtt magyar lakosság 29,6%-a dohányzott, vagy használt a dohányzással összefüggő elektronikus eszközt. A megkérdezettek 27,4%-a dohányzik és 2,2%-a használ elektronikus eszközt. Az elektronikus eszközt használók többsége, a lakosság 1,5%-a egyúttal dohányzik is, így a dohányzók aranya 28,9%. A már leszokottak aránya 17,3%. A lakosság 27,3%-a napi rendszerességgel, 2,3%-a pedig alkalmanként dohányzik.  Magyarországon átlagosan 17,5 éves korukban (férfiak 16,8 év, nők 18,3 év) kezdenek el dohányozni az emberek.

A hevítéssel fogyasztható dohánytermékek fogyasztásának mértéke és gyakorisága minimális a dohányzók körében. A megkérdezett dohányzók 1,7%-a nyilatkozott úgy, hogy fogyaszt ilyen dohányterméket. A jelenleg dohányzók 67,8%-a gyárilag előállított cigarettát szív, de a kézzel sodort cigaretta részarány is nagyon magas (42,6%). Az országos adatok szerint a napi rendszerességgel dohányzók 25,6%-a naponta maximum fél doboz (10 szál), 52,9%-a 10,1-20 szál és 21,4%-a pedig egy doboznál (20 szál) több cigarettát szív el naponta.

A dohányzók elsősorban a szűkebb környezetükben dohányoznak. A kérdésre válaszoló dohányzók 71,7%-a kisebb nagyobb rendszerességgel dohányzik otthonában. A dohányzók 29,2%-a nem csak az otthonában, hanem az autójában is dohányzik. A nyílt légtérben történő dohányzás és elektronikus eszközök használat is elsősorban a magánszférában történik. A dohányzók 76,4%-a saját otthonában a teraszon, erkélyen, udvaron dohányzik. Viszonylag magas 26,4% azok aránya akik, a közösségi közlekedés során használt megállóban dohányoznak. A zárt légtérben történő otthoni passzív dohányzás mértéke 37,8%. A megkérdezett dohányzók döntő többsége 97,8% a nemzeti dohányboltban vásárol.

Az országos felmérés adatai szerint a dohányzók 10,8%-nál már előfordult, 0,5%-uk pedig rendszeresen zárjegy nélküli csempészet cigarettát vásárol. Az elektronikus eszközök használatával érintett lakosság több mint kétharmada (68,8%) többször használható elektronikus cigarettát, eszközt használ, ami utántöltő flakonnal utántölthető. Az elektronikus eszközt használók 80,1%-a nikotintartalmú folyadékot. használ, a nikotin mentes használók aránya 9,5%. A megkérdezett dohányzók többsége 60% nemzeti dohányboltban vásárol, de figyelmet érdemel, hogy a kérdésre válaszolók több mint egyharmada (36,9%) az intenetet adta meg beszerzési forrásként.

A jelenleg dohányzók több mint egynegyede (26,4%) már kísérletet tett a dohányzás abbahagyására. A nők (28,5%) és a 35-64 év közötti korosztályba tartozók (28,8%) az átlagosnál nagyobb hajlandóságot mutatnak a dohányzás leszokásáról. A leszokási kísérletben érintett dohányzók 90,4%-a régebben, mint fél éve hagyta abba a dohányzást. A dohányzást abbahagyók több mint kétharmada (68,5%) sikeresnek minősített a leszokást. A válaszolók 31,5%-a viszont jelenleg is dohányzik. A dohányzást abbahagyó személyek elsősorban saját egészségük védelme érdekében (58,2%) szoktak le a dohányzásról. Figyelmet érdemlő jelenség, hogy a kérdésre válaszolók egynegyede (24,8%) a cigaretta ár miatt döntött úgy, hogy abbahagyja a dohányzást. A dohányzó lakosság közel kétharmada (65,3%) úgy nyilatkozott, hogy nem szeretné abbahagyni a dohányzást. A megkérdezettek döntő többsége (78,7%) nem vett, illetve nem venne igénybe külső segítséget, 18%-a viszont igényli a dohányzás elleni harcban a külső támogatást.

A dohányzás, elektronikus cigaretta-használat tiltásával kapcsolatban a megkérdezettek döntő többsége (74,6-96,5%) egyet ért a tiltással. Egyedüli kivétel a magánházak erkélyéről való kitiltás, itt megoszlik erőteljesen a lakosság véleménye, sőt túlsúlyba (52,6%) kerültek azok, akik ezzel nem értenek egyet.

A  „Felnőtt Dohányzás Felmérés 2019”  letölthető záró tanulmánya és kérdőíve : itt

---

Magyarországi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2020
Magyarország (7. 8. és 9. osztályosok)
 

A felmérést a WHO és az amerikai CDC 1998-ban indította útjára. Az adatfelvételt rendszeres időközönként valósítják meg a projektben résztvevő országok. Magyarország 2003-ban csatlakozott a kutatási projekthez, az adatfelvétel 2019-2020 fordulóján, 6. alkalommal került végrehajtásra hazánkban (korábbi adatfelvételek: 2003, 2008, 2012, 2013, 2016). A magyarországi GYTS a cigaretta és más dohánytermékek fogyasztásának, valamint az e-cigaretta használatának gyakoriságáról, illetve a dohányfogyasztás öt meghatározó tényezőjéről szolgáltat adatokat: hozzáférés/elérhetőség, passzív dohányzás, leszokás, média és reklám, valamint iskolai tananyag. A 2019-2020. évi GYTS hatodik magyarországi fordulója is egy iskolai-alapú felmérés volt, amelyben 7-9. évfolyamba járó tanulók vettek részt.
Két lépcsős rétegzett csoportos mintavételi eljárást alkalmaztunk a 13-15 éves korosztályt illetően a 7., 8., vagy 9. évfolyamokra vonatkozóan. A mintavételi keret magában foglalta az összes magyar iskolát minden azonosított évfolyammal, évfolyamok illetve települési kategóriák szerint rétegezve, reprezentálva a különböző városi és vidéki területeket Magyarországon. Az első lépcsőben az iskolák beválasztásának valószínűsége arányos volt a különböző évfolyamokra beiratkozott diákok számával és a település kategóriával. A második mintavételi lépcsőben a kiválasztott iskolából egy osztály véletlenszerű kiválasztása történt. A kiválasztott 267 osztályból összesen 3.766 tanuló vett részt a 2019-2020. évi magyarországi GYTS felmérésben.

Dohányzási gyakoriságok
85%-uk nem dohányzó (fiúk =85%, lányok =85%)
32,5%-a kipróbálta már valaha a dohányzást (fiúk =33%, lányok =31%)
3%-uk naponta dohányzik (fiúk =3%, lányok =3%)
12%-uk alkalmi dohányzó (fiúk =12%, lányok =12%)
16%-uk az elmúlt 30 napban is fogyasztott valamilyen dohányterméket (jelenleg dohányzó) (fiúk =16%, lányok =15%)
3%-a jelenleg naponta cigarettázik (fiúk =3,3%, lányok =2,5%)
12%-uk az elmúlt 30 napban cigarettázott (jelenleg cigarettázó) (fiúk =12%, lányok=11%)
1% szívott szivart az elmúlt 30 napban (fiúk =1%, lányok =1%)
5% szívott kézzel sodort cigarettát az elmúlt 30 napban (fiúk =5%, lányok = 5%)
1%-uk szívott pipát az elmúlt 30 napban (fiúk =1%, lányok =1 %)
4% használt vízipipát az elmúlt 30 napban (fiúk = 4%, lányok =4%)
9%-a azoknak, akik már kipróbálták a dohányzást, 10 éves kora alatt próbálta először (fiúk =12% , lányok =6%)
11%-uk valószínűnek tartja, hogy a következő 12 hónapban dohányozni fog (fiúk =10%, lányok =12,5%)

Hozzáférés és elérhetőség – Jelenleg dohányzók („az elmúlt 30 napban dohányoztak”)
36%-uk otthon szokott dohányozni
17%-uk a Nemzeti Dohányboltban veszi a cigarettát
25%-át azoknak, akik Nemzeti Dohányboltban próbáltak vásárolni, a koruk miatt nem szolgálták ki.  

Passzív dohányzás
17%-uk otthonában zárt helyen az ő jelenlétükben dohányoznak
34%-uk otthonán kívüli zárt helyeken dohányfüstnek van kitéve 
95% említ legalább egy olyan, az otthonán kívül eső helyet, ahol a dohányzást tiltani kéne
60%-uk úgy gondolja, hogy mások dohányzása káros az ő számára
40%-uknak legalább egyik szülője dohányzik
10%-uknak dohányzik az édesanyja.
14%-uknak dohányzik az édesapja.
11%-nak a legtöbb vagy minden barátja dohányzik

Leszokás – Jelenleg dohányzók
41% megpróbált legalább egyszer leszokni az elmúlt évben a dohányzásról
11%-uk mindig úgy érzi, hogy reggel rögtön rá kell gyújtania

Média és reklám
37% látott dohányzásellenes média üzeneteket TV-ben
22% látott dohányzásellenes üzenetet hirdetőtáblán
16% látott dohányzásellenes hirdetést újságban vagy magazinban
5%-nak van valamilyen reklámtárgya valamely cigaretta márka logójával
47% látott dohányzásellenes média-üzenetet az interneten az elmúlt 30 napban.
86% látott dohányzó színészeket TV-ben, videón, DVD-n vagy moziban.

Iskola
26% az iskola területén naponta látja a tanárait iskolaidőben dohányozni 
25%-uk az iskola területén naponta látja a diáktársait iskolaidőben dohányozni 

Megelőzés
54% részt vett az osztályban olyan egészségfejlesztési programon, amely a dohányzás ártalmairól is szólt 
42%-uk részt vett oktatáson ebben a tanévben a dohányzás hatásairól
7%-uk emlékei szerint az óvodában beszéltek neki a dohányzásról

Elektronikus cigaretta használata
88%-uk nem használ elektronikus cigarettát (fiúk =87%, lányok =90%)
32%-a kipróbálta már valaha az elektronikus cigarettát (fiúk =34%, lányok =28%)
12%-uk az elmúlt 30 napban használt elektronikus cigarettát (fiúk =13%, lányok =10%)
11%-uk alkalmi elektronikus cigaretta használó (fiúk =12,5%, lányok =9%)
6%-uk dohánytermékeket is és elektronikus cigarettát is használ egyszerre (fiúk =6%, lányok=6%)
6%-uk csak elektronikus cigarettát használ és dohánytermékeket nem (fiúk =7,5%, lányok=4%)

Magyarországi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2020 kérdőív letölthető: itt.

Magyarországi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2020 ténylap letölthető: itt.  

Magyarországi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2020 összefoglaló tanulmány letölthető: itt.

 

---

Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2016 (2017.06.13.)

 

---

DOHÁNYZÁS VISSZASZORÍTÁSA 2016 (2017.02.28.)

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontja és a WHO Magyarországi Programirodája között létrejött megállapodás alapján 2016-ban  összeállításra került a "Dohányzás visszaszorítása 2016" című kiadványunk magyar és angol nyelven egyaránt.  A kiadvány az aktuális hazai dohányzáspolitikai helyzetkép (statisztikai és egészség-gazdaságtani elemzések eredményei) bemutatásán túl, a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményében foglalt területek hazai vonatkozásainak megvalósítását is felvázolja.

Mindemellett bemutatja a jelen új kihívásait, mint például az elektronikus cigaretta használata, továbbá feltárja a szabályozások hiányosságait és a megoldásra váró új feladatokat és kihívásokat - a WHO ajánlásainak megfelelően. A kiadvány angol verziójának véglegesítése folyamatban van, hamarosan elérhető lesz honlapunkon.

A magyar verzió elérhető: itt. 

---

Dohányfüstmentes Magyarország esettanulmány (2014.11.17.)

Az Egészségügyi Világszervezet Magyarországi Irodájának támogatásával „Dohányfüstmentes Magyarország” címmel esettanulmány készült a Nemdohányzók védelme törvény módosításának (Nvt.) hatásvizsgálatáról, mely angol nyelven elérhető: itt.

A magyar nyelvű tervezet letölthető: itt.

---

Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2013 (2014.05.30.)
Global Youth Tobacco Survey (GYTS)
Magyarország (13-15 éves korosztály)

Tények, adatok

A felmérést a WHO és az amerikai CDC 1998-ban indította útjára. Az adatfelvételt rendszeres időközönként megismétlik a projektben résztvevő országok, így Magyarországon 2003-ban, 2008-ban, 2012-ben, illetve 2013-ban valósult meg.

A felmérés a cigaretta és más dohánytermékek fogyasztásával kapcsolatban a következő meghatározó tényezőkről szolgáltat adatokat: gyakoriság, hozzáférés, ár, passzív dohányzás, leszokás, média és reklám, valamint iskolai tananyag. Továbbá a magyar kérdőív tartalmazta azt a 2012-ben már alkalmazott kérdéscsoportot, mely a nemdohányzók védelméről szóló törvény (Nvt.) módosításával kapcsolatban lehetővé teszi a fiatalok véleményének és tapasztalatainak megismerését.

Az eredmények hasznosíthatók a magyarországi dohányzás visszaszorítási program értékeléséhez, ezen belül az Nvt. hatásvizsgálat részeként is.

 

Módszertan

A 2013 évi GYTS negyedik magyarországi kutatása a korábbiakhoz hasonlóan iskola alapú felmérés, amelyben 7-9. évfolyamba járó tanulók vettek részt.

A kérdőívek kitöltése 2013. október 21. és november 27., tanórák keretén belül valósult meg.

A mintavétel két lépcsőben zajlott, ahol az előre meghatározott lépcsők a településnagyság és az évfolyamok voltak. Az első lépcsőben a településméret előzetesen meghatározott rétegeibe véletlen kiválasztással kerültek be a mintát alkotó iskolák. A második lépcsőben az első lépcsőben bekerült iskolákból 1-1 osztály került be véletlenszerűen a mintába.

A felmérés során 103 intézményt kerestek fel a kérdezőbiztosok és 4 018 tanuló töltötte ki a kérdőívet.

 

Gyakoriságok

naponta: 9,5% (fiúk: 11%, lányok 8%)

alkalmi: 21% (fiúk: 22%, lányok 20%)

nem dohányzók: 69,5% (fiúk: 67%, lányok 72%)

 

45,5% kipróbálta már valaha a dohányzást(fiúk: 47%, lányok 44%)

30,5% jelenleg is fogyaszt valamilyen dohányterméket (fiúk: 33%, lányok 28%)

24% jelenleg cigarettázik(fiúk: 24%, lányok: 24%)

9% jelenleg naponta cigarettázik(fiúk: 10%, lányok: 7%)

14,5% szívott kézzel sodort cigarettát az elmúlt 30 napban(fiúk: 15%, lányok 13%)

6% szívott szivart/mini szivart az elmúlt 30 napban(fiúk: 8%, lányok: 4%)

5% szívott szivarkát az elmúlt 30 napban(fiúk: 7%, lányok: 4%)

4% szívott pipát az elmúlt 30 napban(fiúk 5%, lányok: 3%)

17% szívott vízipipát az elmúlt 30 napban(fiúk 20%, lányok: 13%)

2% használt rágódohányt/tubák az elmúlt 30 napban (fiúk 3%, lányok: 1%)

9% használt e-cigarettát az elmúlt 30 napban (fiúk 10%, lányok: 7%)

24%-a az e-cigarettát használóknak nem használt dohányterméket

21,5% azok közül, akik már kipróbálták a dohányzást, 10 éves kora alatt próbálta először(fiúk: 26%, lányok 15%)

20% azok közül, akik soha nem dohányoztak, lehetségesnek tartja, hogy a következő évben el fogja kezdeni a dohányzást(fiúk: 19%, lányok: 21%)

 

Hozzáférés és elérhetőség- Jelenleg dohányzók

13% otthon szokott dohányozni

20% Nemzeti Dohányboltban, trafikban veszi a cigarettát

50% akik boltban vásárolták a cigarettát, nem utasították vissza az eladók a kiszolgálás során a korukra való hivatkozással

 

Passzív dohányzás

45,5% otthonában dohányfüstnek van kitéve

61% otthonán kívüli helyen dohányfüstnek van kitéve

93% egyetért a dohányzás tiltásával az otthonán kívüli helyeken

43% úgy gondolja, hogy mások dohányzása káros az ő számára

51% legalább egyik szülője dohányzik

34% dohányzik az édesanyja

39% dohányzik az édesapja

24% a legtöbb vagy minden barátja dohányzik

 

Leszokás- Jelenleg dohányzók

42% le akar szokni a dohányzásról

61% az elmúlt évben megpróbált leszokni a dohányzásról

35% mindig úgy érzi, hogy reggel rögtön rá kell gyújtania

 

Média és reklám

67% látott dohányzásellenes médiaüzeneteket a TV-ben az elmúlt 30 napban

38% látott dohányzásellenes üzenetet (megelőzés, leszokás segítés) hirdetőtáblán az elmúlt 30 napban

45% látott dohányzásellenes hirdetést (megelőzés, leszokás segítés) újságban vagy magazinban az elmúlt 30 napban

11%-nak van valamilyen emléktárgya (póló, toll, hátizsák, stb.) valamely cigaretta márka logójával

5%-ot megkínált valamely dohánycég képviselője ingyen cigarettával

59% látott dohányzásellenes médiaüzenetet az interneten az elmúlt 30 napban

91% látott dohányzó színészeket TV-ben, videón, DVD-n, vagy moziban az elmúlt 30 napban

 

Iskola-dohányzás tiltásának betartása

15% az iskola épületében naponta látja a tanárait iskolaidőben dohányozni

15% az iskola épületén kívül, de az iskola területén (pl. udvaron) naponta látja tanárait iskolaidőben dohányozni

11,5% az iskola épületében naponta látja diáktársait iskolaidőben dohányozni

16% az épületen kívül, de az iskola területén (pl. udvaron) naponta látja a diáktársait iskolaidőben dohányozni

 

Iskola-megelőzés

44% részt vett az osztályban a dohányzás ártalmairól szóló oktatáson ebben a tanévben

33% ebben a tanévben valamely tanórán részt vett a vele egyidős fiatalok dohányzásának okairól szóló beszélgetésen

6% biztosan emlékszik rá, hogy az óvodában beszéltek neki a dohányzásról

 

Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2013 kérdőív letölthető: itt.

Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2013 ténylap letölthető: magyarul itt, angolul itt.

Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2013 összefoglaló: itt.

Adatbázis leírása és Adatbázis: itt.

 

---

Felnőtt Dohányzás Felmérés 2013 (2014.01.08.)

Vezetői összefoglaló

Mivel egyrészt a felmérésben részvevők száma viszonylag alacsony volt, másrészt a minta demográfiai összetételét tekintve jelentősen eltért a 2012-es felmérés mintájától, az eredmények értelmezésekor és a 2012-es adatokkal való összehasonlításakor az óvatosság indokolt.

(Mivel a 2013-as felmérés mintájának demográfiai összetétele jelentősen eltért a 2012-es felmérés mintájától, ezért logisztikus regresszióval megvizsgáltuk, milyen mértékben befolyásolja az életkor, a nem és az iskolai végzettség a dohányzás esélyét a 2012-es és a 2013-as adatok alapján. Az eredmények szerint a középiskolai végzettségűek körében a dohányzás esélye 2013-ban közel kétszeresére emelkedett 2012-höz viszonyítva. Erre a jelentős emelkedésre az NVT, a hozzá kapcsolódó egyéb dohányzás visszaszorítását célzó intézkedések és a hazai valamint a nemzetközi tapasztalatok alapján nehéz elfogadható magyarázatot találni. Következésképpen felvethető, hogy a két felmérés eredményeinek megbízhatósága kérdéses, és összehasonlításuk alapján következtetések csak kellő óvatossággal vonhatók le. 

A felmérés módszertani ismeretek alapján feltételezhető, hogy ennek hátterében a felmérések alacsony mintaszáma továbbá az alkalmazott mintavételi eljárás és ezek következményeképpen a sérülő reprezentativitás áll. Az ilyen hibát már semmilyen statisztikai eljárással nem lehet kijavítani. Emiatt az ilyen módon nyert adatok elemzésének eredményeiből nem lehet megbízható következtetéseket levonni a teljes magyar lakosságra vonatkozóan. 

A reprezentativitás biztosításához a felmérés céljaihoz illesztett mintaméret és megfelelően megválasztott mintavételi eljárás alkalmazása javasolt. Példaként említhető az EUROSTAT-nak a 2014-es Európai Lakossági Felméréshez Magyarországra ajánlott kétlépcsős, rétegzett eljárással készített mintája, amely 10 ezer előre kiválasztott személyt tartalmaz.)

2013-ban a felnőtt magyar lakosság 19%-a naponta, 2%-a alkalmanként dohányzik, míg 57%-uk nemdohányzó. A 2012-es felmérés eredményeihez viszonyítva, a dohányzók aránya 29%-ról 21%-ra, míg a naponta rágyújtók aránya 28%-ról 19%-ra csökkent. Az alkalmi dohányosok aránya 1%-ról 2%-ra emelkedett. 2013-ra a leszokottak aránya 16%-ról 22%-ra emelkedett. A 2013-as eredmények alapján megállapítható, hogy 2013-ra jelentősen csökkent a dohányzók és különösen a naponta rágyújtók aránya, és ennek következtében emelkedett a leszokottak aránya.

A naponta dohányzók aránya minden vizsgált korcsoport és mindkét nem esetében jelentősen csökkent a 2012-es évhez viszonyítva. Az alkalmi dohányzók aránya a fiatalok és a középkorúak körében mindkét nem esetében kismértékben (0,5-2%) nőtt 2013-ra.

Az eredményekből megállapíthatjuk, hogy 2013-ban mind a férfiaknál, mind a nőknél a középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők dohányoztak a legtöbben kerekítve a középfokú végzettséggel rendelkező férfiak 31%-a, a nők 21%-a.

2013-ra a dohányzók által elszívott cigaretták száma is csökkent (12,3 milliárdról 8,3 milliárdra), a gyári és sodort cigaretták megoszlási aránya tovább változott, tovább nőtt a sodort cigaretták aránya (31%-ról 37%-ra).

2012 óta tovább csökkent a törvény által szabályozott zárt illetve nyílt légterű helyeken történő rágyújtás, a dohányosok önbevallása alapján. Kivételt képez a játszótér, melyen a rágyújtás gyakorisága 5%-al nőtt 2013-ra.

2013-ra, 33%-ról 63%-ra emelkedett azon dohányzók száma, akik otthonukban, zárt légtérben nincsenek dohányfüstnek kitéve. A nemdohányzók esetében ez az arány közel 4%-al emelkedett.

A nemdohányzók szerint továbbra is előfordul, hogy passzív dohányzásnak vannak kitéve a törvény által szabályozott zárt és nyílt légtérben egyaránt. 2012-höz képest, a dohányfüstnek való kitettség 4%-kal emelkedett egészségügyi intézményekben, azonban csökkenés volt tapasztalható a többi zárt légtérben. A nemdohányzók szerint, 2012-höz képest a dohányfüstnek való kitettség 10%-kal emelkedett aluljárókban és 5%-kal játszótereken, azonban enyhe csökkenést érzékeltek várakozó és megálló helyeken.

A dohányzás korlátozására vonatkozó szabályozással a nemdohányzók túlnyomó többsége, míg a dohányosok igen nagy százaléka egyetértett, azonban a bárokban, diszkókban (53%), kocsmákban (45%) való tiltással csak minden második dohányzó.

Kizárólag a dohányterméket árusító boltokban kellene dohányterméket árusítani a nemdohányzók többsége (42%) és a dohányzók közel negyede (24%) szerint. Azonban a dohányosok közel fele (49%) elérhetővé tenné a dohánytermékek árusítását bármilyen kereskedelmi és vendéglátóipari egységben.

2013-ban a dohányosok közel kétharmada (58%) szerint nehezebben vagy sokkal nehezebben lehet dohányterméket vásárolni, mint a kiskereskedelmi forgalmazó helyek számának nagymértékű csökkentése előtt.

Az Nvt hatálybalépését követően mintegy 40%-kal nőtt a dohányzók leszokási esélye.

Felnőtt dohányzás felmérés 2013: itt.

---

A felnőttek dohányzására vonatkozó magyarországi felmérések adatai 2000-2009 (2013.02.27)

A nyolcvanas évek közepétől számos kérdőíves felmérésben vizsgálták a magyar lakosság dohányzási szokásait. Az időbeli változások nyomon követését azonban igencsak megnehezíti, hogy a felmérések eltérő módszertana miatt az eredmények nem teljesen összevethetők. Ahhoz ugyanis, hogy egyes felmérések eredményeit össze lehessen vetni, ki kell zárni, hogy a megfigyelt eltéréseket nem módszertani különbségek okozták. Jellegzetes probléma például, hogy a felmérésekben a megkérdezett korosztály alsó vagy felső határai gyakran különböztek, vagy az eredményeket egyes felmérésekben a válaszolókra, másokban a teljes lakosságra vonatkozóan adták meg.

A dohányzás hazai tendenciáinak értékeléséhez emiatt célszerű a felmérések módszertani különbségeinek figyelembe vételével olyan kritikai összefoglalót készíteni, mely a felhasználók számára lehetőséget kínál az eltérő eredmények értelmezéséhez, a dohányzásban megfigyelt időbeli változások megítéléséhez.

Mivel a felnőttek dohányzására vonatkozó adatgyűjtések módszertana, valamint a dohányzásuk visszaszorítását célzó beavatkozások lényegesen eltérnek az iskoláskorúakétól, továbbá a 18 év alattiak dohányzásának időbeli változása jól nyomon követhető három nemzetközi felmérés sorozat, a GYTS, HBSC és az ESPAD adatai alapján, a tanulmány csupán a felnőttek dohányzásával kapcsolatos felmérések adatait tekintiát.

A dokumentum első részében rövid leírást ad a felmérések módszertanáról, a módszertani eltérések következményeiről, majd a dohányzással kapcsolatos felmérések adatait tematikus összeállításban ismerteti.

A felnőttek dohányzására vonatkozó magyarországi felmérések adatai 2000-2009 tanulmány: itt.

 

---

Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2012 (2012.11.07.)
Global Youth Tobacco Survey (GYTS)
Magyarország (13-15 éves korosztály)
Tények, adatok    
 
A felmérést a WHO és az amerikai CDC 1998-ban indította útjára. Az adatfelvételt rendszeres időközönként valósítják meg a projektben résztvevő országok, ez Magyarországon 2003-ban illetve 2008-ban már megtörtént.
A magyarországi GYTS a cigaretta és más dohánytermékek használatának gyakoriságáról, illetve a dohányfogyasztás öt meghatározó tényezőjéről szolgáltat adatokat: Hozzáférés/elérhetőség, ár, passzív dohányzás, leszokás, média és reklám, valamint iskolai tananyag. Ezek az eredmények jól hasznosíthatók egy magyarországi átfogó dohányzásellenőrzési program összetevőiként. A 2012. évi GYTS harmadik magyarországi fordulója is iskolai-alapú felmérés, amelyben 7-9. évfolyamba járó tanulók vettek részt.
Két lépcsős rétegzett csoportos mintavételi eljárást alkalmaztunk a 13-15 éves korosztályt illetően a 7., 8., vagy 9. évfolyamokra vonatkozóan.
A mintavételi keret magában foglalta az összes magyar iskolát minden azonosított évfolyammal, évfolyamok illetve települési kategóriák szerint rétegezve, reprezentálva a különböző városi és vidéki területeket Magyarországon.
Az első lépcsőben az iskolák beválasztásának valószínűsége arányos volt a különböző évfolyamokra beiratkozott diákok számával és a település kategóriával. A második mintavételi lépcsőben a kiválasztott iskolából egy osztály véletlenszerű kiválasztása történt.
Az iskolák válaszadási aránya 94%, az osztályoké 99%, a diákoké 88% volt. Összesen 3.844 tanuló vett részt a 2012 évi magyarországi GYTS felmérésben, 60%-uk (2 325 fő) életkora esett 13 és 15 év közé.

Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2012 kérdőív letölthető: itt.

Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2012 ténylap letölthető:itt.

Adatbázis leírása: itt.

Adatbázis: itt.

 

---

Felnőtt Dohányzás Felmérés 2012 (2012.09.12.)

Összefüggés elemzés

Összefüggés-elemzés során használt modelljeinkben kimeneti változóként a naponta dohányzás illetve a dohányzásról való leszokás szerepelt. Magyarázó változóként - mindkét nem esetében külön, külön - a kor, az iskolázottság, az anyagi helyzet, a foglalkozás, a gazdasági aktivitás, és a társas kapcsolati viszony szerepelt.

A magyarázó változók esetében vizsgáltuk még az életkor és az iskolázottság, valamint az életkor és az anyagi helyzet, továbbá az életkor és a társas kapcsolat közötti lehetséges interakciókat.

 

Naponta dohányzás

Életkor kategóriák szerinti összehasonlításban, a fiatal és az időskorcsoportokba sorolt férfiak között mutatkozik eltérés, azaz 85%-kal kisebb eséllyel tartoznak a naponta dohányosok közé a 65 év felettiek, mint a 18-34 évesek.

A dohányzás és az iskolai végzettség közötti összefüggést igazolja, hogy a referencia csoportbeli 8 osztállyal rendelkezőkhöz képest mind a közép, mind a felsőfokú végzettségűeknek mindössze egyharmadnyi esélye van (EH=0,3) a naponta dohányzásra.

Erős összefüggés mutatkozik férfiak esetében a mindennapi rágyújtás és az anyagi helyzet között. A „kijövök a fizetésemből” választ adók, azaz közepes szintű jövedelemmel rendelkezők 60%-kal kevesebb eséllyel dohányoznak naponta, mint azok, akik magukat a szegénységben élők kategóriájába sorolták.

Eredményeink azt mutatták, hogy nincs különbség városi és falusi férfiak között a naponta dohányzás gyakoriságában, azaz a település nagyság nem befolyásoló tényező. Ugyanez mondható el párkapcsolati viszonylatban is. Ennek megfelelően a magányos férfiak sem dohányoznak naponta nagyobb eséllyel, mint az egyedül élők.

A többi változó vizsgálatánál is hasonlóak a tapasztalatok. Az, hogy valaki mindennap rágyújt, nem függ sem a gazdasági aktivitástól (dolgozó, vagy inaktív) sem attól, hogy fizikai vagy szellemi munkát végez.

A naponta rágyújtás esélyét nőknél jelentősen befolyásolja az iskolázottság. Az életkor és az iskolai végzettség közötti interakció miatt a 65 éven felüli, középiskolát végzett nők több mint 12-szeres, ugyanezen korosztály diplomás képviselői pedig közel 57-szeres eséllyel dohányoznak minden nap.

Az életkor és az anyagi helyzet interakciója miatt a középkorú nők esetében minél jobb anyagi körülmények között él valaki, annál kisebb az esélye naponta dohányzásra. (EH kijönnek=0,3, EH jómódúak=0,07)

Összefüggés elemzésünk egyik életkor kategóriában sem erősítette meg azt, hogy a településtípusnak, a foglalkozásnak, a gazdasági aktivitásnak, vagy a társas támogatottságnak valamilyen hatása lenne a naponta dohányzás esélyére.

Dohányzásról leszokás:

A 65 év feletti korosztálynak több mint ötszörös esélye van a dohányzás abbahagyására, mint a referencia kategóriába tartozó fiataloknak. A magasabb iskolai végzettségűek kevésbé hajlamosak a leszokásra, de legkisebb esélye az idős, diplomás férfiaknak van (EH=0,12).

A gazdasági aktivitást vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy leszokásra leginkább a nyugdíjasok mutatnak hajlandóságot, Ebben nyilvánvalóan meghatározó szerepe az életkornak van, miután a nyugdíjasok többsége az idősebb korosztályba tartozik.

Férfiaknál sem az anyagi helyzet, sem a társas kapcsolat megléte, vagy annak hiánya, sőt a foglalkozás sem befolyásolja a dohányzás végleges abbahagyását.

A nők dohányzásról való leszokási esélye nem függ sem az életkoruktól, sem az iskolai végzettségüktől, sem a foglalkozásuktól, de a gazdasági státuszuktól sem. Szociális helyzetük azonban meghatározó, hiszen minél jobb anyagi körülmények között él valaki, annál kisebb eséllyel hagyja abba a dohányzást.

Ugyanakkor nőknél – a férfiakkal ellentétben – a társas kapcsolat is befolyásoló tényező. A magányosan élő nők esélye 40%-kal kisebb a dohányzásról való leszokásra, mint a párkapcsolatban élőknek.

Összefoglalás

Összefüggés elemzés legfontosabb eredménye, hogy a nők és férfiak dohányzási szokásait illetve a dohányzásról való leszokás esélyét eltérő tényezők befolyásolják.

A naponta dohányzás esélyét nagyban befolyásolja mind a két nemnél az életkor, az iskolai végzettség valamint az, hogy ki milyen anyagi körülmények között él. A férfiaknál és a nőknél is az idősebb korosztályban alacsony a naponta dohányzás esélye. A nőknél azonban az iskolai végzettség interakcióját is figyelembe véve az esély középiskolai végzettség esetén 12-szeres, felsőfokú végzettség esetén 57-szeres.

A dohányzásról való leszokás hajlandósága férfiaknál nem függ sem a jövedelmi viszonyoktól, sem attól, hogy valaki párkapcsolatban él, vagy magányos. Ezzel szemben a házasság, vagy társkapcsolat a nőknek nagyobb esélyt biztosít a dohányzás végleges abbahagyására. Az anyagi helyzet javulásával viszont a felére csökken a végleges leszokás esélye (EH kijönnek=0,05)

Felnőtt dohányzás felmérés 2012: itt.

Adatbázis: itt.

 

---