Nemdohányzók védelme

---

A nemdohányzók védelméről szóló törvényben (Nvt.) előírt felirat illetve jelzés

Az Nvt. 2012.01.01-től hatályos módosítása szerint a dohányzási korlátozással érintett helyet vagy helyiséget valamint közterületeket, illetve a dohányzásra kijelölt helyet, illetve a nemdohányzó intézményt vagy munkahelyet, „szembetűnő", illetve „jól látható", továbbá „egyértelmű” módon az oda érkezők számára felirat vagy jelzés alkalmazásával kötelező megjelölni:

"2. § (7) A dohányzási korlátozással és az elektronikus cigaretta, valamint a dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatának korlátozásával érintett, valamint a dohányzásra, elektronikus cigaretta és dohányzást imitáló elektronikus cigaretta használatára kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni."

"4. § (6) A közforgalmú intézmény üzemeltetője - a 2. § (5) bekezdés a)-c) pontjában foglalt közforgalmú intézmények kivételével - az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ebben az esetben az intézményben dohányzóhelyet nem zárt térben sem kell kijelölni. A nemdohányzó intézménnyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával az intézménynek a közforgalom számára nyitva álló bejáratánál, valamint a nyilvánosság számára nyitva álló valamennyi helyiségében fel kell tüntetni."

"4/A. §[1] (1) A munkáltató a munkahelyet - külön telephely esetén telephelyenként - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a munkáltató kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben, illetve helyiségekben dohányzóhelyet kijelölni nem lehet. A nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával, a munkahelynek a személyforgalom számára nyitva álló valamennyi bejáratánál, valamint a nem kizárólag a munkavállalók által igénybe vett valamennyi helyiségben vagy az ezekhez vezető közlekedőfolyosókon - valamennyi igénybevevő által jól látható módon - fel kell tüntetni."

A "szembetűnő" valamint a "jól látható" és az „egyértelmű” kifejezések nem objektív kategóriák, ezért az ezekkel meghatározott kötelezettségek betartásának ellenőrzése komoly kihívást jelentett.

A 2013.03.01-től hatályos a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet azon rendelkezése, amely az alábbiak szerint pontosan meghatározza a felirat jellemzőit:

A felirat vagy jelzés nyomtatásra letölthető itt: PDF

 

A 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése és 20. § (1)-(2) bekezdése szerint:

11. § (1) A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, közterületeket, valamint a nemdohányzó intézményeket a 7. mellékletben meghatározott tartalmú és formájú felirat vagy jelzés alkalmazásával kell megjelölni. A felirat vagy jelzés mérete legalább A/4-es nagyságú. A feliraton vagy jelzésen szereplő „DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY” és „TILOS A DOHÁNYZÁS” szövegeknek piros színnel, legalább 30 pontos Helvetica Bold, az egyéb szövegrészeknek legalább 18 pontos Helvetica Bold betűmérettel kell készülniük.

20. §

(1) Ez a rendelet 2013. március 1-jén lép hatályba.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt az Nvt. előírásainak megfelelően kihelyezett, de a 11. §-ban és a 7. mellékletben foglalt előírásoknak meg nem felelő feliratot vagy jelzést e rendelet hatálybalépésének napjától számított 12 hónapon belül kell a 11. §-ban és a 7. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően módosítani vagy cserélni.

 

Fontos!

A Korm. rendelet nem érinti a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló  2/1998. (I. 16.) MüM rendelet szerinti, a munkahelyekre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi jelzések alkalmazásának kötelezettségét.

 

 

---

Nemzetközi és hazai adatok

A környezeti dohányfüstöt az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége 1993-ban, az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége 2002-ben ismert emberi rákkeltő anyagnak minősítette. Ennek kiegészítéseként a finn kormány 2000-ben, a német kormány pedig 2001-ben munkahelyi rákkeltő anyagként határozta meg. A Kaliforniai Környezetvédelmi Ügynökség mérgező, légszennyező anyagnak minősítette.

A belélegzett levegőbe jutó dohányfüstnek nincs olyan minimális szintje, ami alatt az expozíció már biztonságosnak mondható! Laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján¹ megállapítást nyert, hogy akkor lehetséges elszívó-, illetve füstszűrő berendezésekkel biztosítani a levegőben a káros anyagok koncentrációjának nagyon alacsony szinten tartását a zárt helyiségek légterében, ha a létrehozott levegőáramlás erőssége a helységet szélcsatorna jellegűvé tenné. Tudományos bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a műszaki megközelítések alkalmazása nem véd a dohányfüst expozíciótól.

A dohányfüstmentes környezethez mindenkinek joga van, ez következik a testi és szellemi egészség lehető legmagasabb elérhető színvonalához való jogból, mint alapvető emberi jogból².

Az Egészségügyi Világszervezet (EVSz) szerint a dohányzási epidémia terjedése komoly közegészségügyi következményekkel járó olyan globális probléma, amely szükségessé teszi a lehető legszélesebb nemzetközi együttműködést és minden ország részvételét egy hatékony, célirányos és átfogó nemzetközi reagálásban. A felismerés következményeként az EVSz irányításával létrejött a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény, melyet a mai napig 172 ország ratifikált (2010.12.29.), köztük Magyarország és az Európai Közösség is. A Keretegyezmény egyik fontos területe a nemdohányzók védelme a passzív dohányzástól. A dohányfüst-expozíció elleni védelemről készült irányelvet, amely előírja „olyan hatékony adminisztratív vagy más módszerek bevezetését és végrehajtását, melyek megfelelő védelmet biztosítanak “a dohányfüsttel szemben zárt munkahelyeken, tömegközlekedési eszközökön és, amennyiben az helyénvaló, más közterületeken is” a részes felek második konferenciája 2007 júliusában elfogadta. A dohányzás-ellenőrzési keretegyezmény 8. cikke jogilag kötelezi a feleket arra, hogy a nemzeti jogszabályok által megállapított jelenlegi nemzeti joghatóságukon belül fogadjanak el és hajtsanak végre olyan hatékony intézkedéseket, amelyek a másodlagos dohányfüst-expozíció elleni védelemre irányulnak valamennyi zárt légterű munkahelyen, a tömegközlekedésben, zárt légterű nyilvános helyeken, valamint adott esetben más nyilvános helyeken; más joghatósági területeken pedig aktívan támogassák ilyen intézkedések elfogadását és végrehajtását. Valamennyi szerződő félnek törekednie kell arra, hogy végrehajtsa az irányelveket az egyezménynek a szerződő fél tekintetében történő hatálybalépésétől számított öt éven belül.

Az Európai Unió Tanácsa 1989-ben fogalmazott meg állásfoglalást³ a nyilvános helyeken történő dohányzással kapcsolatban, valamint 2002-ben ajánlást⁴ tett közzé, amelyben ösztönzi a tagállamokat jogi intézkedések meghozatalára a nemdohányzók védelme érdekében a munkahelyek, zárt légterű nyilvános helyek, tömegközlekedési eszközök vonatkozásában.

A hazai hatályos törvény a dohányzási korlátozással érintett helyiségekben (közforgalmú intézménynek a szolgáltatást igénybevevők számára nyitva álló zárt légterű helyiségeiben, tömegközlekedési eszközön, zárt térben megtartott rendezvényen és munkahelyen) csak az arra kijelölt helyeken engedi meg a dohányzást. Ezen általános szabálytól eltérően az életkoruknál, egészségi állapotuknál vagy az igénybevett szolgáltatás jellegénél fogva különös védelmet igénylő személyek védelme érdekében egyes helyeken (pl. az óvodákban) a törvény a dohányzóhelyek kijelölésének tilalmával teljesen megtiltotta a dohányzást⁵.

Bár az FCTC hatályba lépése óta történtek szigorítások „A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény”(Nvt.)-ben az EU többi országához képest a hazai szabályozás még nem megfelelő, mindenképpen szigorításra, teljes körű dohányzási tilalom bevezetésére van szükség. Az FCTC hatálybalépése óta az Nvt. fő módosításai a következőkben foglalhatóak össze:

-nem jelölhető ki dohányzóhely a jellemzően gyermekek fekvőbeteg-szakellátását végző egészségügyi szolgáltatók épületeiben, óvodák teljes területén (Nvt. 2.§ (2))

 -munkáltatók lehetőségeinek bővítése a nemdohányzó munkahelyek kialakítása tekintetében (Nvt. 4/A. §)

-az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi szék és az általános művelődési központi szék az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja (Nvt. 4. § (7))

-az automatákból történő árusítás tilalma (Nvt. 6.§ (6))

-egészségvédelmi bírság összegének felemelése (Nvt. 7. § (4):

-          a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén 2006. IX. 1-től a legfeljebb 30 000 Ft-ról legalább 20 000, legfeljebb 50 000 Ft-ra;

-          a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást, illetőleg a dohánytermékek forgalmazását érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén 2006. IX. 1-től a minimum 50 000, legfeljebb 100 000 Ft-ról legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft-ra az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft-ra az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében.

Az Unióban ebben a szabályozásban élenjáró országok Írország és Skócia, ahol elsőként vezették be a kocsmákra és éttermekre is kiterjedő dohányzási tilalmat, majd őket követte Franciaország,. Olaszország, Litvánia, Lettország, Montenegro, Hollandia, Szlovénia, Finnország, Svédország.

EU helyzetkép6 Szabályozás három csoportja. 1. Teljes tiltás az összes zárt munkahelyre és nyilvános helyre vonatkozóan Írország: 2004. március Cyprus: 2010. január Nagy-Britannia: 2006 március – 2007 július régiótól függően Spanyolország: 2011. január Magyarország 2012. január 2. Átfogó tilalom (a dohányzás csak elkülönített dohányzó szobákban megengedett) Franciaország: 2008. január Olaszország: 2005. január Litvánia: 2006. június Lettország:2004. május, majd a vendéglátóipari egységekben 2007. január Montenegro: 2005. október Hollandia: 2008. július Szlovénia: 2007. augusztus Finnország: 2007. június Svédország: 2005. június 3. Részleges korlátozás/védelem (Jellemzően a vendéglátóipari egységekben nem tiltott, vagy csak részben tiltott, illetve még megengedett légcserét biztosító berendezések használata.) Belgium: 2006. január Bulgária : 2005. január Csehország: 2006. január Dánia: 2007. augusztus Németország: 2007 augusztus-2009 Észtország: 2007. szeptember Luxemburg: 2006. szeptember Ausztria: 2009. január Lengyelország: 2002. január Portugália: 2008. január Románia: 2009. január Szlovákia: 2009. április

Részletes áttekintés az EU tagországok dohányzás szabályozásáról angol nyelven megtekinthető: itt.

A passzív dohányzással kapcsolatos magyarországi adatok az EU27 átlagával összehasonlításban kedvezőtlenek.⁷ Azok aránya, akik a munkahelyükön biztonságban vannak a dohányfüsttől, tehát egyáltalán nincsenek kitéve passzív dohányzásnak az EU27-ban 76%, nálunk viszont csak 55%. A bárok esetében az EU27 tagországok átlaga 54%, nálunk viszont mindössze 21%., éttermek esetében pedig szintén Magyarországon a kevesebb 69% és 57%. A háztartásban nincs lényeges eltérés, mind az EU országokban mind Magyarországon 60% körüli azok aránya, akiknél otthonuk egyetlen helyiségében sem lehet dohányozni. A Gallup dohányzásmonitor kutatás szerint emelkedett azok aránya, akik szerint nyilvános helyeken meg kell tiltani a dohányzást: 2004-es 53%-ról, 2007-re 60%-ra.

Előzmények: Az Országos Egészségfejlesztési Intézet megbízásából és szakmai irányításával a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet kutatást végzett a törvény tervezett módosításainak megítéléséről a leginkább érintett célcsoportok, azaz a vendéglátóiparban, az egészségügyben és a közoktatásban érintettek részvételével⁹. A kutatás célja az volt, hogy feltárja a válaszadók és a környezet dohányzási szokásait, valamint feltérképezze a tervezett módosítás várható hatását és megítélését. Az adatfelvételre 2009 áprilisában került sor.

Az eredmények szerint a vendéglátóiparban dolgozók több mint fele dohányzik, az egészségügyben és a közoktatásban viszont csak a dolgozók egynegyede szokott rágyújtani. A dohányzók legnagyobb részének állítása szerint a legtöbbször a „dohányzásra kijelölt helyen” cigarettázik a munkahelyén, és ezek túlnyomó többsége tisztában van vele, hol a kijelölt hely. A vizsgált vendéglátóipari egységekben megjelent vendégek egynegyede mondta azt, hogy valaki mindig dohányzik körülöttük. A vendéglátóiparban dolgozók között vannak a legnagyobb arányban (38 %) azok, akik szinte teljes munkaidejükben dohányzó emberek környezetében vannak. Az egészségügyben és a közoktatásban dolgozók héttizedének egyetlen percet sem kell dohányzók környezetében tölteni a munkahelyén. A nemdohányzó dolgozók körében ez az arány még magasabb. A dolgozókat jobban zavarja, hogy dohányoznak körülöttük a munkahelyükön, mint a vendégeket, illetve a betegeket. Az érintettek hozzávetőleg felét zavarja a dohányzás. Az érintettek a leginkább az egészségügyben szigorítanák tovább a dohányzást, a legkevésbé pedig (azon kívül, hogy plusz szabadság járjon a nemdohányzóknak) azt támogatják, hogy a vendéglátóipari egységben zárt térben is tilos legyen dohányozni. Ugyanakkor (a többletszabadságon kívül) a többség a szigorítás minden elemét teljes mértékben támogatja. A dohányzók többsége úgy gondolja, hogy a szigorítás hatására egyáltalán nem fognak változni dohányzási szokásai. 3-7 százalékuk viszont azt állítja, hogy a szigorítás hatására leszokna a cigarettáról. Egyötödük-egyharmaduk pedig úgy véli, hogy legalább valamivel kevesebbet fog dohányozni a szigorítás életbe lépése után.

A hasonló szabályozást bevezető országok tapasztalatainak áttekintése megtörtént. A hatások egyértelműen kedvezőek.

 

A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának hatása a zárt légterű közösségi helyek levegőjének minőségére

A nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása szerint dohányzási tilalom vonatkozik valamennyi zárt légterű közforgalmú helyiségre, azaz valamennyi munkahelyre, egészségügyi szolgáltatóra, vendéglátóipari egységre, beleértve a közintézményeket, szórakozóhelyeket, kocsmákat, bárokat, tömegközlekedési eszközöket, buszmegállókat, a gyalogosok által használt aluljárókat, játszótereket és azok 5 méteres körzetét is. A törvény szigorításával Magyarország is megfelel az Európai Unió és a WHO egészségpolitikai, szakmai elvárásainak és egyben jelentős mértékben csökkentheti a dohányzás okozta népegészségügyi és gazdasági károkat is.

A szigorítás hatásának mérésére az Országos Környezetegészségügyi Intézet Levegőhigiénés Osztálya, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontja és a VI,VII,VIII.,IX. kerületi Népegészségügyi Intézetek munkatársai kidolgoztak és megvalósítottak egy a szórakoztató vendéglátó ipari létesítmények belső téri levegőminőségét vizsgáló kutatást.

A vizsgálatban a szálló por 2,5µm alatti frakciója (PM_2,5) került kiválasztásra, mint indikátor anyag, mivel ezen porfrakció a beltéri dohányzásra nagyon érzékeny. A cigarettákból származó dohányfüst részecske átmerője a finom és ultra finom részecsketartomány (0,02-2µm) közé esik. A kiválasztott porfrakció meghatározása aktív mintavételi technikával, 1 perces átlagidővel, belső térben 1 órás, külső térben 10 perces mérési időintervallumban történt. A vizsgálatok a TSI SidePak AM510 személyi aeroszol monitort használatával történt, melyet TSI GmbH biztosított a kutatáshoz.

A végzett felmérés eredményei egyértelműen igazolták, azt a felvetést, hogy a dohányzást tiltó rendelkezések hatására a beltéri légszennyezettségben jelentős javulás várható. A vizsgált 2,5µm alatti részecskék tömegkoncentrációja szignifikánsan (p<0,001) magasabbnak bizonyult valamennyi vizsgált vendéglátó ipari egységben, ha volt dohányzás az adott belső térben. Az átlag PM_2,5 koncentrációban 90% körüli csökkenést figyelhető meg az összes vizsgált zárt légterű helyszínen a dohányzást tiltó törvény szigorítása után.

A vendéglátóhelyek előtt kültéren végzett mérések - a külső térre jellemző PM_2,5 eredmények- igazolták, hogy a vizsgált belső terekben a cigarettafüst számít a magas 2,5µm alatti aeroszolkoncentráció legfőbb forrásának.

Összefoglaló anyag letölthető: itt.

Teljes tanulmány: itt.

 

Hogyan kezdődött?

A nemdohányzók védeléről szóló törvény módosítás egyik szakmai kezdő lépése 2010-ben az OEFI Dohányzás Fókuszpont anyaga volt: Dohányzás visszaszorítása 2010

 

Következtetések, megállapítások

A magyar társadalomban a nemdohányzók és dohányzók többsége egyetért a zárt légterű munkahelyek dohányfüstmentessé nyilvánításának fontosságában.

A Nvt. értelmében az ÁNTSZ helyi illetékességű szervei végzik a törvény betartásának ellenőrzését, illetve a törvény megszegésének szankcionálását. Szükség esetén rendőri segítséget is hívhatnak. Probléma viszont, hogy amíg segítséget hívnak a jogsértő elhagyja a helyszínt. Az együttes ellenőrzés jelenti erre az egyik lehetséges megoldást.

Az ellenőrzéseket követő adminisztrációhoz az egységes jegyzőkönyvek és a 10 egységspecifikus melléklet rendelkezésre áll. Az adatok feldolgozását elemzését segítő szoftver elkészült.