Az e-cigarettát használó tinédzserek a dohányzás helyett „vapereznek” az USA-ban (2014.12.26.)
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban rekord alacsony a cigaretta fogyasztók aránya, mégis az új kutatási adatok eredménye alapján egyre többen próbálják ki és használják az elektronikus cigarettát.
A 2014-es „Monitoring the Future” kutatás eredményei alapján több 8-10-12. évfolyamos diák használt e-cigarettát, mint hagyományos cigarettát.
A középiskolában végzős diákok 17,1%-a használt e-cigarettát az elmúlt hónapban, míg hagyományos cigarettát mindössze 13,6 % fogyasztott az elmúlt 30 napban.
A fiatalabb diákok között ez a különbség nagyobb volt, a középiskolában elsős diákok 16,2 %-a használt e-cigarettát az elmúlt hónapban, míg 7,2% fogyasztott cigarettát. A 8. osztályos diákok közül 2-szer annyian használtak e-cigarettát, mint hagyományos cigarettát (e-cigarettát 8,7% használt, hagyományos cigarettát 4% fogyasztott).
Az elmúlt hónapban e-cigarettát használó 8. osztályosok 36%-a, 10. osztályosok 30%-a, 12. osztályosok 21%-a soha nem használt hagyományos dohányterméket.
A kutatás vezetői ebben az évben kérdeztek rá először az e-cigaretta használatra, azonban külön kérdést nem fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy naponta, évente vagy valaha használtak-e bármilyen „vaper terméket”. A kutatás vezetői maguk is meglepődtek az eredményeken. Dr. Wilsom Compton elmondta, hogy az e-cigarettával kapcsolatos korábbi eredmények nem mutattak ilyen magas használati arányokat.
A Centers for Disease Control and Prevention által végzett 2013-as National Youth Tobacco Survey eredményei alapján az USA-ban a fiatalok 4,5%-a használt e-cigarettát az elmúlt 30 napban és az e-cigarettát használók aránya alacsonyabb volt, mint a hagyományos cigarettát használók aránya. A felmérés eredményei alapján az e-cigarettát használók többsége egyszerre többféle nikotin tartalmú terméket is fogyasztott.
A „Monitoring the Future” kutatás eredményeit erősíti meg két, 2013-as állami szintű felmérés, melyek alapján a 9-10. osztályos Hawaii diákok 29%-a, a Connecticutban tanuló középiskolások 25%-a használt valaha e-cigarettát, 18%, illetve 12% pedig az elmúlt egy hónapban.
A kutatás vezetők elismerték, hogy jelenleg nem tudnak választ adni arra, hogy az e-cigaretta használat kapuként szolgál-e a hagyományos dohánytermékek fogyasztásának megkezdéséhez, e kérdés megválaszolásához további kutatások szükségesek.
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontja által koordinált 2013-as Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés eredményei[1] alapján a magyarországi 13-15 évesek 9%-a használt e-cigarettát az elmúlt 30 napban. A kapott adatok alapján elvégzett elemzésünk megerősíti azt a tényt, hogy a hagyományos és e-cigaretta használat között kapcsolat van, azonban annak irányának meghatározásához további felmérések szükségesek.
Forrás:
Teen E-Cigarette Use Steams Past Smoking, Survey Finds; Steven Nelson; U.S. News & World Report; http://www.usnews.com/news/articles/2014/12/16/teen-e-cigarette-use-steams-past-smoking-survey-finds
E-cigarettes surpass tobacco cigarettes among teens; Dec.16, 2014; Contacts:Jared Wadley, jwadley@umich.edu; http://monitoringthefuture.org/pressreleases/14cigpr.pdf
[1] Összefoglaló tanulmány GYTS 2013.; http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/sites/default/files/01_GYTS_2013_osszefoglalo_tanulmany.pdf
Az elektronikus cigarettákban található aromák veszélyeztethetik a légzőszervrendszer egészségét (2014.12.20.)
Az Elektronikus Nikotint Kibocsátó Rendszerek (Electronic Nicotine Delivery Systems) piaca gyors ütemben növekedik. Az ENDS-ek kockázatcsökkentő stratégiában történő alkalmazásáról megoszlanak a vélemények, a termékek előnyéről és az általuk okozott kockázatokról még kevés bizonyíték áll rendelkezésre. Habár az ENDS-ek kizárólagos használatát kevésbé tartják rizikósnak, mint a hagyományos, éghető dohánytermékek fogyasztását, problémát jelenthet, hogy ezen eszközök megjelenése a hagyományos dohánytermékekkel történő együttes használathoz vezethet, ezáltal pedig csökken a leszokás valószínűsége. Nyugtalanító az is, hogy az ENDS-ek a nemdohányzó felnőttek és a fiatalok számára is vonzóak lehetnek, így akár a hagyományos dohányzás előtt is megnyithatják a kaput. Különösen az ízesítések azok, amelyek vonzóvá teszik az eszközöket.
Az aromák belélegzése által jelentett toxikus hatások annak ellenére kevés figyelmet kapnak, hogy in vitro tanulmányok úgy találták, hogy az utántöltő folyadékok citotoxikus hatása nagyrészt az ízesítő összetevőkre korlátozódik.
A termékek piaca, különös tekintettel az ízesítésre, gyors ütemben bővül. 2014 januárjában 466 különböző márka és legalább 7764 különböző ízesítés volt jelen az Egyesült Államok piacán. 2013 augusztusától számítva, havonta kb. 10 új márka és 242 új ízesítés jelent meg. Érdemes megjegyezni továbbá, hogy sokan házilag keverik az ízesítéseket, ehhez vagy különböző aromákat használnak vagy az élelmiszeriparban használt aromákból állítanak elő egyedi ízeket.
Az aromák nagyrészt még feltérképezetlen kockázatot jelentenek. Az élelmiszerekben található ízesítő anyagok biztonságosságát ugyan értékelik, de kevés bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezen anyagok belélegzése milyen kockázattal jár. Például az utántöltő folyadékok jelentős részében megtalálható diacetil nevű vegyi anyag - amelyet élelmiszerek vajas, krémes ízesítésére alkalmaznak - lenyelése biztonságosnak tekinthető, azonban azt is kimutatták, hogy belélegzés útján visszafordíthatatlan tüdőbetegséghez vezet (bronchiolitis obliterans). A betegséget eredetileg ’pattogatott kukorica tüdőnek’ nevezték, mivel egy mikrohullámú sütőben elkészíthető pattogatott kukoricát gyártó vállalat alkalmazottjai között ütötte fel a fejét.
Mivel az aromák biztonságosságát csak étkezésre szánt élelmiszerekben vizsgálják, így az elektronikus cigaretta gyártók az aromák biztonságosságára vonatkozó állításai sok esetben hibásak és félrevezetőek.
Az elektronikus cigarettákra vonatkozó szabályozások és a népegészségügyi tevékenységek főként a fiatalok bevonzásának megakadályozására koncentrálnak és nagyrészt figyelmen kívül hagyják az aromák által jelentett lehetséges egészségkockázatokat. Az utántöltő folyadékok összetételét elengedhetetlen szabályozni. Szükséges egy olyan szabályozási eljárás kialakítása, amely képes értékelni az ENDS-ekben található aromák által jelentett rizikót. Szintúgy hiányzik egy felügyeleti rendszer, amely alkalmas lenne az ENDS használók körében a légzőszervrendszeri megbetegedések azonosítására. Mindez részben az aromák által jelentett egészségkockázatokra vonatkozó kutatások hiányára vezethető vissza.
Kutatások szükségesek ahhoz, hogy feltárjuk az utántöltő folyadékok - azokon belül is különösen az aromák - által a légzőszervrendszerre gyakorolt hatásokat. A hosszú távú kockázat csökkentő előnyöktől függetlenül addig is elengedhetetlen a légzőszervrendszeri betegségek lehetséges kockázatának megakadályozása az utántöltő folyadék összetevőinek szabályozásán keresztül.
Forrás:
Jessica L. Barrington-Trimis, PhD, MS, MA; Jonathan M. Samet, MD, MS; Rob McConnell, MD: Flavorings in Electronic Cigarettes An Unrecognized Respiratory Health Hazard? JAMA. Published online November 10, 2014. doi:10.1001/jama.2014.14830
Törvényjavaslat a dohányipari vállalatok által fizetendő egészségügyi hozzájárulásról (2014.12.12)
Melyik nagyobb a dohánytermék fogyasztás miatt bekövetkező társadalmi gazdasági teher vagy a bevétel?
A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló javaslat értelmében a dohányipari vállalkozások gazdasági erejükhöz, illetve a dohánytermékek egészségkárosító hatásához mérten nem járulnak hozzá arányosan a közkiadásokhoz. Ennek ellensúlyozása érdekében javasolt, hogy a meghatározott dohányipari vállalkozások kötelesek legyen egészségügyi hozzájárulás megfizetésére. A hozzájárulásokból befizetett bevétel kizárólag egészségügyi finanszírozásra fordítható. A törvényjavaslat hatálya alá döntően a magyarországi dohánygyártók, és mindazon - a jövedéki törvényben meghatározott - bejegyzett kereskedők esnek, akik Magyarországon dohányterméket hoznak kereskedelmi forgalomba (szabadforgalomba bocsátanak). Mivel a törvényjavaslat pontosan rögzíti, hogy az adóraktár engedélyese (gyártó), a (harmadik országból dohányterméket) importáló, valamint a (Magyarországon az Európai Unió tagállamaiból dohányterméket fogadó) bejegyzett kereskedő a hozzájárulásra kötelezett, sem a már szabadforgalomba bocsátott termékekkel kereskedő nagykereskedők (azaz a jövedéki engedélyes kereskedők), sem pedig a dohánytermék-kiskereskedők nem esnek a törvényjavaslat hatálya alá.
A törvényjavaslat sávosan határozza meg a fizetendő hozzájárulás mértékét - szintén az igazságosabb közteherviselés jegyében. A hozzájárulás mértéke az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2% de legalább harmincmillió forint, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 60 milliárd forintot meg nem haladó része után 2,5%, az adóalap 60 milliárd forintot meghaladó része után 4,5%. A sávos fizetési kötelezettség a piacon arányaiban nagyobb részesedéssel bíró dohányipari vállalkozásokat arányosan nagyobb teherrel sújtja, de a kisebb vállalkozások is kénytelenek mindenképpen kivenni részüket az egészségügyi kiadások finanszírozásából.
A javaslat indoklásában a következő főbb megállapítások szerepelnek:
- a dohányzás még mindig jelentős szerepet foglal el a betegségek kialakulásában, illetve a halálozási okok között;
- jövedéki adót a dohányipari vállalkozások könnyedén a fogyasztókra hárítják, a dohányipari vállalkozások személyes tehervállalása is indokolt;
- egészségügyi ellátás színvonalának emeléséhez szükséges anyagi forrást biztosítani kell;
- cél az igazságosabb közteherviselés;
- a hozzájárulási egyszer kötelezettséggel terheli a dohányipari vállalatokat, így feltételezhető, hogy a teher valóban a vállalatokon marad.
A dohányzás kedvezőtlenül befolyásolja a mortalitási (megbetegedési) és morbiditási (halálozási) adatokat, illetve negatívan befolyásolja az országok gazdasági fejlődését. A dohányzás okán megnövekedik az egészségügyi szolgáltatások leterheltsége, amely jelentősen fokozza a közkiadásokat. A korai halálozás, illetve a megbetegedések okán csökken a munkaerő kínálat, amely szintén negatívan befolyásolja az országok gazdasági teljesítőképességét. A negatív következmények nem csupán a dohányosokra, de a dohányosok családjára, közvetetten pedig az egész társadalomra is terhet jelentenek.
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet 2012-ben elkészítette ’A dohányzás társadalmi terhei Magyarországon című tanulmányát’. A tanulmány a 2010-es évre vonatkozóan közöl adatokat.
2010-ben 20.470 ember halt meg Magyarországon dohányzás következtében, ami az összes halálozás egyhatodát (16%) tette ki. Férfiak esetében az összes halálozás közel negyede (23%), nőknél a tizede (9%) volt a dohányzás következménye. Dohányzás következtében a Magyarországon várhatónál korábbi elhalálozás miatt elveszített életévek száma 340 ezer volt 2010-ben. Átlagosan a dohányzó férfiak legalább 16, a nők legalább 19 évvel rövidítették meg az életüket. A veszteség kétharmada a gazdasági szempontból legaktívabb életszakaszra, a 35 és 65 év közötti időszakra esett. 2010-ben a dohányzással kapcsolatos állami bevételek az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból és egyéb befizetésekből (személyi jövedelemadó, társasági adó, járulékok) meghaladták a 360 milliárd forintot. Ennek közel háromnegyedét a jövedéki adó, negyedét az ÁFA tette ki. A magyar lakosság dohányzása miatt fellépő közvetlen és közvetett kiadások 2010-ben több mint 441 milliárd forint volt. A magyarországi dohányzás miatt fellépő, egyéni és állami összes kiadás illetve bevétel szaldója 80 milliárd forint veszteség volt 2010-ben.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslatra reagálva a dohányipari vállalatok is megszólaltak. Az egészségügyi hozzájárulást ellenző nyilatkozatok fő eleme az egészségügyi hozzájárulás fogyasztókra való áthárításának veszélye. A BAT részéről Tóth Attila kormányzati kapcsolati vezető egyik fő ellenérve az, hogy a dohányzás társadalmi mérlege valójában nem negatív, vagyis a dohányipar, a dohányzás által okozott közvetlen és közvetett kiadások nem haladják meg a dohánytermékek fogyasztásából származó bevételeket.
Ezzel a téves állítással szemben azonban könnyű érvelni, minden országban ahol kiszámolták a dohányzásból származó kárt, az nagyobb volt, mint a bevétel. Ez az egyik fő oka a dohányzás visszaszorítását célul kitűző WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény létrehozásának. Idézet a keretegyezmény előszavából:
„tükrözve a nemzetközi közösségnek a dohányfogyasztás és a dohányfüst-expozíció világszerte tapasztalható romboló egészségi, társadalmi, gazdasági és környezeti következményeivel kapcsolatos aggodalmát,”
„komolyan aggódva a cigaretta és egyéb dohánytermékek fogyasztásának és termelésének világszerte, de különösen a fejlődő országokban tapasztalható növekedése miatt, valamint az ebből a családokra, a szegényekre és a nemzeti egészségügyi rendszerekre nehezedő teher miatt,”
Magyarország 2004. április 7. óta csatlakozott a keretegyezményhez, Részes Fél, a Keretegyezményt a 2005. évi III. törvény hirdette ki.
Forrás:
http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/hu/content/dohanyzasellenorzes-gazdasagtana
- Norvégia
- Ausztria
- Szlovénia
- Románia
- Magyarország
- Dánia
- Finnország
- Cseh Köztársaság
- Görögország
- Luxemburg
- Spanyolország
- Egyesült Királyság
- Észtország
- Lettország
- Portugália
- Horvátország
- Hollandia
- Németország
- Szlovákia
o Írország
Dohányfüstmentes Magyarország esettanulmány (2014.11.17.)
Az Egészségügyi Világszervezet Magyarországi Irodájának támogatásával „Dohányfüstmentes Magyarország” címmel esettanulmány készült a Nemdohányzók védelme törvény módosításának (Nvt.) hatásvizsgálatáról, mely angol nyelven elérhető: itt.
Ne Gyújts Rá! Világnap (2014.11.06.)
2013. február elejétől Magyarországon is elérhető az Országos Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ által irányított ingyenesen hívható, leszokási telefonos szolgáltatás (06-80-44-20-44). Tapasztalt és speciálisan képzett szakemberek várják és segítik a motivált leszokni vágyókat, egy több hívásból álló telefonos tanácsadás során. 2014. januártól 86 tüdőgondozóban működik csoportos leszokás támogatás is, bővítve ezzel a komplex leszokás támogatási rendszert.
Az elmúlt években Magyarországon számos dohányzás visszaszorítását célzó szabályozást vezettek be, melyek hatására a felnőtt lakosság dohányzás gyakoriságában csökkenő tendencia következett be, azonban a 2013-as Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés[1] eredményei alapján a 13-15 évesek körében nem figyelhető meg egyértelmű pozitív változás. 2012-ről 2013-ra nőtt a naponta dohányzók aránya, ami azért sajnálatos, mert a fiatal generáció naponta dohányzói nagyobb eséllyel maradnak felnőttként is rendszeres dohányosok. Ahhoz, hogy a felnőtt felmérés pozitív eredménye, a naponta rágyújtók arányának csökkenése fennmaradjon, fontos, hogy a fiatalok dohányzással és passzív dohányzással kapcsolatos attitűdje és szokásai pozitív irányba változzanak.
A leszokás világnapán tehát fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet a megelőzés fontosságára. Országos szinten, az Országos Egészségfejlesztési Intézet, Dohányzás Fókuszpontja keretén belül valósul meg az Óvodai Dohányzás Megelőzési Program és a „Ciki a cigi” Iskolai Program, valamint regionális szinten olyan pályázatok jelennek meg, mint a „Füstmentes óvodák” és az „ÓVD MEG program”, melyeket a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének munkatársai koordinálnak. Ezek a dohányzás megelőzésére irányuló programok elősegítik azt, hogy fiatalok ne szokjanak rá a dohányzásra, aktívan védekezzenek a passzív dohányzás ellen, valamint segítsék a dohányos szülők leszokását.
További információk:
2013-as Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés eredményei: http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/hu/content/hazai-es-kulfoldi-adatok-tanulmanyok
Dohányzás Fókuszpont által koordinált Óvodai Dohányzás Megelőzési Program és a „Ciki a cigi” Iskolai Program:
http://www.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/ovodai_dohanyzas_megelozesi_program.html; http://www.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/iskolai_megelozesi_program.html
[1] 2013-as Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés, http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/hu/content/hazai-es-kulfoldi-adatok-tanulmanyok
Az angliai Royal College of Physicians nyilatkozata az e-cigarettákról (2014.06.27.)
- A Royal College of Physicians elfogadja, hogy az elektronikus cigaretta és más újszerű nikotint tartalmazó eszközök egy hatásos, megfizethető és könnyen hozzáférhető alternatívája lehetnek a hagyományos cigarettának.
- A Royal College of Physicians elfogadja, hogy ezek az új eszközök ugyanannyira bírhatnak kockázattal, mint lehetőséggel az egyének és a társadalom egészségére, ezért egy olyan arányos szabályozást javasol, amely maximalizálja a népegészségügyi hasznot.
- A szabályozásnak biztosítania kell, hogy az eszköz megfelelően és biztonságosan szállítja a nikotint; a reklám tevékenység és promóció nem céloz fiatalokat és nemdohányzókat; és a reklám tevékenység és az eszköz használta (pl: zárt légterű közterületen való használata) nem ássa alá a nemdohányzók védelmében hozott politikákat. A Royal College of Physicians a fent említett okok miatt azokat a szabályozásokat támogatja, amelyek az elektronikus cigarettát és más újszerű nikotint tartalmazó eszközöket gyógyszernek tekintik.
- Az elektronikus cigaretták használatával kapcsolatban folyamatos monitorozásra van szükség a társadalomban, amely biztosítja, hogy abban az esetben, ha a trendek népegészségügyi szempontból kockázatos irányba fordulnak, azonnal beavatkozás történik.
- Az elérhető bizonyítékok alapján az Royal College of Physicians hisz abban, hogy az e-cigaretták használata elősegítheti a dohányzás gyakoriság jelentős csökkenését az Egyesült Királyságban, megelőzve ezzel számos halálesetet és komoly megbetegedést, és segíti csökkenteni az egészségben található szociális egyenlőtlenségeket, amit a dohányzás jelenleg súlyosbít.
A leszokáshoz alkalmazott nikotint tartalmazó termékek is veszélyesek az egészségre? (2014.06.24.)
Habár a dohányzás és a rákos elváltozások közötti kapcsolat jól felderített terület, a nikotin rákkeltő tulajdonságát mindezidáig nem azonosították. A Virginiai Bioinformatikai Intézet kutatást végzett a témában.
A nikotin a cigarettában található 4000 vegyi anyag egyike. Ezen vegyi anyagok sokaságának karcinogén hatását már felismerték, azonban a nikotin leginkább addikciót okozó tulajdonságáról vált ismertté. Mivel a nikotinra mindezidáig nem tekintettek karcinogén anyagként, így nem csupán a cigarettákban, de a leszokáshoz alkalmazott rágógumikban, tapaszokban, sőt az egyre népszerűbb elektronikus cigarettákban is megtalálható ez a vegyi anyag. A friss kutatás eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a nikotint nem csupán függőséget okozó, de rákkeltő anyagként is számon kell tartani.
Az Oncotarget folyóiratban frissen megjelent tanulmány szerint a nikotin egy olyannyira veszélyes rákkeltő anyag, amely nem csupán a dohányzás útján képes kifejteni egészségkárosító hatását, de például a leszokáshoz használt nikotin tartalmú eszközök révén is. A kutatás rávilágított arra, hogy a nikotin olyan mutációt okoz a sejtekben, amely folyamat hasonlít az ún. oxidatív stresszhez, a rák egyik ismert kiváltó tényezőjéhez. "Most már átfogó képpel tudunk szolgálni a nikotin genetikai hatásáról." - fogalmazott a kutatást vezető genetikus, Jasmin Bavarva.
A kutatás eredményei különösen jelentősek, hiszen első alkalommal vizsgálták közvetlen módon a nikotin genetikai hatását. A kutatás rávilágított arra, hogy a nikotin önmagában is képes mutációt okozni, hozzájárul a rákos elváltozások kialakulásához. Az eredmények különösen a tekintetben bizonyulnak aktuálisnak, hogy napjainkban számos, a leszokáshoz alkalmazott eszköz tartalmaz nikotint.
A kutatás folytatásaként a későbbiek során érdemes lehet vizsgálni a nikotin hosszú távú egészségkárosító hatását is.
Forrás:
http://www.vtnews.vt.edu/articles/2014/06/061214-vbi-nicotine.html
Egységes csomagolást kapnak a dohánytermékek Írországban (2014.06.13.)
Írország lesz az első az Európai Unió tagállamai közül, ahol a dohánytermékeket kizárólag egységes, standardizált csomagolásban (plain packaging) lehet forgalmazni. Egységes csomagolásra vonatkozó törvény világszinten csak Ausztráliában él 2011 óta, míg Új-Zélandon 2014 februárjában terjesztették a parlament elé az erre vonatkozó törvényjavaslatot.
Írországban a törvényjavaslat értelmében a dohánytermékek csomagolása egységes, semleges színűvé válik, a logók, a színek és a grafikák is eltűnnek, csak a kombinált egészségvédő figyelmeztetések maradnak. A márkanevek és dohánytermék alfajtájának megnevezése ugyan szerepelhet a dobozon, de csupán meghatározott, egyszerű betűtípussal és színnel.
A törvényjavaslat célja, hogy a dohánytermékek kevésbé legyenek vonzóak a fogyasztók számára, hogy a kombinált egészségvédő figyelmeztetések feltűnőbbé váljanak. A csomagolások egyszerűbbé tételével csökken a fogyasztók marketingfogásokkal való félrevezetésének esélye. A jogszabály elsősorban a fiatalokat célozza, a rászokást igyekszik megelőzni.
Az egészségügyi miniszter szerint a dohányzás káros hatásaink ismeretében megengedhetetlen, hogy a dohányipar marketing trükkök útján tegye a dohányzás rabjává a fiatalokat, illetve félrevezesse a dohányosokat függőségük következményeit illetően. A dohányipar mindezidáig jelentős hangsúlyt fektetett a dohánytermékek csomagolására, az egységes, egyszerű csomagolások bevezetésével azonban a csomagolások többé nem szolgálhatnak mozgó reklámként.
Erős bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az egységes csomagolással a kombinált egészségvédő figyelmeztetések eredményessége javul, csökken a dohánytermékekkel kapcsolatos tévhitek aránya, illetve különösen a fiatalok és fiatal felnőttek körében csökken a marketingfogások hatásának jelentősége.
Az egészségügyi miniszter szerint az egységes csomagolás bevezetése egy jelentős lépés a 2013-ban kijelölt cél felé, amely szerint 2025-re Írország dohányfüst mentes országgá válik, vagyis a dohányzás gyakorisága 5% alá csökken.
http://www.health.gov.au/internet/main/publishing.nsf/Content/tobacco-plain
Dohányzásmentes Világnap 2014. május 31.
A dohánytermékekre kivetett adók életeket menthetnek (2014.05.31.)
Minden év május 31-én az Egészségügyi Világszervezet a Dohányzásmentes Világnap segítségével kívánja felhívni a figyelmet a dohányzás miatt bekövetkező egészségügyi és gazdasági károk jelentőségére.
A 2014-es világnap célja, hogy a kormányok növeljék a dohánytermékekre kivetett adókat olyan mértékben, hogy az csökkentse a dohánytermékek fogyasztását.
A dohánytermékek árának növelése az adók révén hatékony politika a dohányzás visszaszorítására. A dohányzás az egyik vezető halálok a világon, mintegy 6 millió ember életéért felelős globálisan és a WHO Európai Régiójában is 1,6 millió embert öl meg. A dohányzás jelentősen mértékben járul hozzá a nem fertőző betegségek, mint például a tüdőrák és a szívbetegségek kialakulásához.
A WHO becslése szerint, ha az összes országban a cigaretták adóját 50%-kal növelnék, akkor 49 millióval kevesebb dohányos lenne, és legalább 11 millió dohányzásnak tulajdonítható halálesetet meg lehetne előzni.
Átlagosan a dobozonkénti 10%-os áremelés a magas jövedelmű országokban 4%-kal csökkenti a dohánytermékek iránti keresletet. Mivel az alacsony-, illetve közepes jövedelmű országok lakosai érzékenyebbek az árváltozásokra, így ott ez a szám, akár a 8%-ot is elérheti. A WHO azt ajánlja, hogy a dohánytermékekre vonatkozó adó legalább 75 %- a legyen a kiskereskedelmi árnak a legnépszerűbb cigarettamárkák esetében. A WHO Európai Régiójának 53 tagállamából 26 országban létezik ilyen szabályozás, köztük Magyarországon is, ezáltal Európa a világon vezető helyet foglal el a dohánytermékek árai és adóztatása területén.
A gyerekek és a fiatal felnőttek a felnőtteknél érzékenyebbek az árváltozásra; árnövekedés hatására dohányfogyasztásuk csökken, amelynek mértéke 2-3-szor magasabb, mint a felnőttek körében. 20 kis- és középjövedelmű országban 2010-ben készítettek egy tanulmányt, mely azt mutatta be, hogy 10%-os árnövekedésnél az átlag 14 éves fiatalok dohányfogyasztása 18%-kal csökkent, amely, több mint háromszorosa volt, a felnőttek körében mért értéknek[1].
A WHO globális becslései szerint, ha az adókat 50%-kal növelnék dobozonként, akkor a kormányok további 101 milliárd dollár bevételhez juthatnának – olyan forráshoz, melyet fel lehetne használni a rák, a szív-és érrendszeri betegségek és egyéb nem fertőző betegségek, elleni küzdelemben így csökkentve az erőforrásokban korlátozott egészségügyi rendszerek terheit.
Az egészséghaszon gyorsan mérhető
A dohányzásról való leszokás számos előnnyel jár, és többsúlyos betegség esetében ezek röviddel a leszokás után már észlelhetőek. Csak egy évvel a leszokást követően a koszorúér-betegség kialakulásának a kockázata csupán a fele az ex-dohányos esetében, mint egy dohányosnál. A stroke kockázata a cigaretta letétele után 5-15 év ugyanakkorára csökken, mint amekkora egy nem dohányos emberé. A leszokást követő 10 év után a tüdőrák kockázata körülbelül a fele, mint egy dohányos ember esetében, és a száj-, torok-, nyelőcső-, hólyag-, méhnyak- és hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata is csökken. Magyarországon a leszokás támogatás mindenki számára hozzáférhető az OKTPI-ben létrehozott Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ ingyenesen hívható zöld számán 06 80 44 20 44, illetve a www.leteszemacigit.hu honlapon.
A dohánytermékekből származó adóbevételek alakulása Magyarországon
Magyarország 2004. április 7. óta részes fele a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménynek, melynek 6. cikke ismerteti az ár- és adóintézkedések fontosságát és ösztönzi a kormányokat ezen intézkedések végrehajtására.
Jelenleg a magyar adómérték a legmagasabbak közé tartozik Európában, a cigaretta fogyasztói ára 87%-ban tartalmaz adót. Míg 2004-ben a dohánytermékek utáni adóbevétel 257 milliárd forint volt, addig 2009-ben ez a nagyság elérte már a 389 milliárd forintot. Kiemelendő, hogy 2012-ben igen jelentősen emelkedtek a költségvetés dohányzásból származó bevételei, ami elérte a 466 milliárdos nagyságrendet, mely többek között a 2012-es háromszori jövedéki adóemelésnek volt köszönhető. 2013-ban 425 milliárd forint volt az adóbevétel.
A dohányzás okozta gazdasági teher azonban minden országban magasabb, mint a bevételek. 2010-ben a magyar lakosság dohányzása miatt fellépő közvetlen és közvetett kiadások meghaladták a 441 milliárd forintot. A dohányzással kapcsolatos állami bevételek összesen 360 milliárd forintot tettek ki. A magyarországi dohányzás miatt fellépő, egyéni és állami összes kiadás illetve bevétel közötti különbség 80 milliárd forint veszteséget jelentett 2010-ben.
Hasznos weboldalak:
Angol nyelvű:
Ashgabat Declaration on the Prevention and Control of Noncommunicable Diseases in the Context of Health 2020
http://www.euro.who.int/en/media-centre/events/events/2013/12/ashgabat-conference-on-noncommunicable-diseases/documentation/declaration/ashgabat-declaration-on-the-prevention-and-control-of-noncommunicable-diseases-in-the-context-of-health-2020
World No Tobacco Day
http://www.euro.who.int/en/health-topics/disease-prevention/tobacco/world-no-tobacco-day/2014-raise-taxes-on-tobacco
Magyar nyelvű:
Dohányzásmentes Világnap
http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/hu/content/dohanyzasmentes-vilagnap
[1]Kostova D, Ross H, Blecher E, Markowitz S. Prices and cigarette demand: evidence from youth tobacco use in developing countries. Cambridge MA: National Bureau of Economic Research; 2010 (NBER Working Paper #15781).
Tizenkét évvel a most érvényben lévő irányelv bevezetése után még mindig a dohányzás a legfőbb megelőzhető halálok az Európai Unióban, ahol évente 700 ezren halnak meg a dohányzás következtében. Az évek óta zajló dohányzásellenes lépéseknek köszönhetően mindazonáltal a dohányzók aránya (a 2002-ben 15 tagállamból álló unióban) 40 százalékról (a 2012-ben 27 tagú unióban) 28 százalékra csökkent.
Forrás: MTI
A 39/2013. (II. 14.) Korm. rendeletnek megfelelő „DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY” és „TILOS A DOHÁNYZÁS” felirat illetve jelzés kihelyezése 2014. március 1-től kötelező (2014.02.26.)
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) módosításának hatékonysága érdekében az Nvt. hatályos rendelkezése szerint a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni.
A dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairólszóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 11. §-a szerint:
„11. § A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, közterületeket, valamint a nemdohányzó intézményeket a 7. mellékletben meghatározott tartalmú és formájú felirat vagy jelzés alkalmazásával kell megjelölni. A felirat vagy jelzés mérete legalább A/4-es nagyságú. A feliraton vagy jelzésen szereplő „DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY” és „TILOS A DOHÁNYZÁS” szövegeknek piros színnel, legalább 30 pontos Helvetica Bold, az egyéb szövegrészeknek legalább 18 pontos Helvetica Bold betűmérettel kell készülniük.”
Erre tekintettel a felirat vagy jelzés anyaga szabadon választható, azonban a felirat vagy jelzés mérete, színe, betűtípusa, betűmérete meg kell, hogy feleljen a fenti jogszabály 11. §-ában, valamint 7. mellékletében foglalt rendelkezéseknek.
A jogalkotó szándéka az Korm. rendeleti részletszabály bevezetésével arra irányult, hogy a dohányzást tiltó, illetve dohányzásra kijelölt helyet jelölő feliratok, illetve jelzések szembetűnően, világosan és egységesen mindenki számára, négy nyelven felismerhetőek legyenek. Továbbá fontos szempont volt, hogy az Nvt. megszegése esetén hívható, illetve a leszokáshoz segítséget nyújtó telefonszám 06 40 200 493, valamint a leszokásban segítő honlap címe www.leteszemacigit.huhozzáférhetővé váljon.
Amennyiben a Korm. rendelet előírásainak megfelelő felirat vagy jelzés szembetűnő módon is kihelyezésre kerül, úgy az intézmények megtarthatják az egyedi dohányzást tiltó, illetve dohányzásra kijelölt helyet jelölő tábláikat is.
Nem szükséges tehát a szállodák egyedi megjelenését tükröző, belsőépítészeti kialakításához igazodó dohányzást tiltó, illetve dohányzásra kijelölt helyet jelölő táblák cseréje, ugyanakkor a jogszabályi előírásnak való megfelelés érdekében a Korm. rendelet előírásainak megfelelő felirat vagy jelzés kihelyezése kötelező.
A 39/2013. (II. 14.) Korm. rendeletnek megfelelő „DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY” és „TILOS A DOHÁNYZÁS” felirat illetve jelzés letölthető az ÁNTSZ honlapjáról:
https://www.antsz.hu/dohanyzas_visszaszoritasa/nemdohanyzok_vedelme
Az Nvt.-vel kapcsolatos további információk találhatók az OEFI Dohányzás Fókuszpont honlapján:
http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/hu/content/nemdohanyzok-vedelme
A Korm. rendeletben foglaltakon túl szükséges a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet szerinti, a munkahelyekre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi jelzések alkalmazása.
Felnőtt Dohányzás Felmérés 2013 (2014.01.08)
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpont szakmai vezetésével a kérdőíves adatfelvételt a Bellresearch Kutatási és Tanácsadó Kft. és a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ végezte. Az adatfelvétel időpontja 2013.szeptember. A vizsgálat keretein belül 1574 személy válaszolt a kérdőívre. A becslések a minta alapján, a nem intézményben élő felnőtt magyar lakosságra vonatkoznak. Az alkalmazott mintavételi eljárás valószínűségi minta, tehát minden 17 évesnél idősebb magyar lakosnak azonos az esélye a mintába való bekerülésre. Így a minta segítségével begyűjtött adatokból levont következtetések a statisztikai mintahiba mértékén belül általánosíthatóak a teljes populációra.
A minta elkészítéséhez többlépcsős, arányosan rétegzett, valószínűségi mintavételi eljárás került alkalmazásra. A rétegzés első lépcsőjében minden megyéből kiválasztásra kerültek azok a települések, amelyek a mintába kerültek. Ezt követően meghatározásra került, hogy az egyes megyékből, és ezen belül az egyes településtípusokból (megyeszékhely, város, község) hány személynek kellett szerepelnie a mintában.
A rétegenként lekérdezendő személyek számának meghatározását követően a minta konkrét kialakításához véletlen sétás módszert alkalmaztak. Az így kiválasztott lakásokban Leslie Kish kulcs alkalmazásával választották ki a kérdezőbiztosok a háztartásból a mintába bekerülő személyt. A minta súlyozásához 4 dimenziós (nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus) egyéni súlyváltozó került alkalmazásra. Ezáltal az eredmények a teljes magyar lakosságra nézve reprezentatívnak tekinthetők
A részletes eredményeket elérhetők:
http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/hu/content/hazai-es-kulfoldi-adatok-tanulmanyok
Ne gyújts rá világnap sajtóanyag: itt.