A dohányzást tiltó szabályozások áttekintése (2013.04.03.)
2009-ben jelent meg az Európai Unió Tanácsának Ajánlása[1] (2009. november 30.) a dohányfüstmentes környezetről (2009/C 296/02), melynek célja, hogy segítsen a Tagállamoknak, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye (FCTC) által lefektetett kötelezettségeik teljesítésében. Az Ajánlás értelmében a Tagállamoknak hatásos intézkedésekkel gondoskodniuk kell arról, hogy a lakosságot megóvják a dohányfüst-expozíciótól. Az Ajánlás megvalósításáról a Bizottság 2013-ban jelentést készített[2], mely összefoglalást nyújt a Tagállamok (EU 27) hatályos jogszabályi környezetéről (lásd a mellékelt táblázatot).
A jelentés a hatályos, dohányzást tiltó szabályozásokat színterek szerint csoportosítja. 10 színteret különít el: munkahelyek; zárt közforgalmú helyiségek; éttermek; bárok; egészségügyi intézmények; oktatási intézmények; közösségi közlekedés; hotelek és szállodák; bentlakásos ellátás; büntetés végrehajtási intézetek.
Munkahelyeken 3 ország (Csehország, Észtország, Portugália) kivételével mindenhol tilos a dohányzás zárt légtérben. 7 országban nem lehet kijelölni dohányzóhelyet a munkahelyeken.
Zárt közforgalmú helyiségekben szintén 3 ország (Csehország, Észtország, Portugália) kivételével minden Tagállam tiltja a dohányzást zárt légtérben. Ezen színtéren 12 országban létezik teljes tilalom.
Éttermekesetén lassabban alakul ki minden tagországban az átfogó szabályozás. Csehországban csupán ajánlások vannak, tiltás nincs. További 4 országban csak részleges a tiltás; azonban 10 országban teljes tilalom van életben.
A hotelek és éttermek mellett a bárokban a legkevésbé kiterjedt a szabályozás. 2 országban (Szlovákia, Csehország) nincs tilalom, 8 országban pedig csak részleges a szabályozás. 9 országban teljes a tilalom.
Egészségügyi intézményekben 2 országban részleges a szabályozás, 13 országban teljes a tilalom, 12 országban azonban kijelölhető dohányzóhely.
Az oktatási intézményekben a legátfogóbb és legkiterjedtebb az szabályozás. 16 országban teljes a tiltás, 10 országban csupán kijelölt dohányzóhelyen engedélyezett és csupán Észtországban részleges a szabályozás.
A közösségi közlekedés színterein 12 ország vezetett be teljes dohányzási tilalmat és egyedül Észtországban részleges a szabályozás, a többi Tagállamban elkülönített dohányzóhely kijelölhető.
Hotelek és szállodákesetében a bárokhoz hasonló a szabályozási környezet: csak 2 országban (Bulgária, Ciprus) van hatályban teljes tilalom, a Tagállamok 2/3-ában (18 ország) elkülönített dohányzóhely kijelölhető és 6 Tagállam csak részleges szabályokat vezetett be.
A bentlakásos ellátás területén sincs kiterjedt szabályozás: Cipruson nincs hatályos tiltás, 3 országban részleges a szabályozás és csupán 4 országban van életben teljes tilalom.
A büntetés végrehajtási intézetekre vonatkozóan a Tagállamok többségében (20 ország) kijelölhető elkülönített dohányzóhely, 3 országban részleges a szabályozás és csupán 4 országban van életben teljes tilalom.
Összességében 8 Európai Uniós tagállamban, tehát kevesebb, mint a tagállamok 1/3-ában ugyan szabályozzák a dohányzást, de még nincs életben teljes tilalom egyetlen zárt légterű színtéren sem. Népegészségügyi szempontból jelentős eredmény, hogy hazánk a Tagállamok azon többségéhez tartozik, ahol kiterjedt szabályozás gondoskodik a lakosság dohányfüst-expozíció elleni védelméről.
[1] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2009:296:0004:0014:HU:PDF
[2] Comission Staff Working Document, Report on the implementation of the Council Recommendation of 30 November 2009 on Smoke-free Environments (2009/C 296/02), Brussels, 14.3.2013
http://ec.europa.eu/health/tobacco/docs/smoke-free_implementation_report_en.pdf
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyaránt elkötelezett a passzív dohányzás visszaszorításának ügye mellett
A környezeti dohányfüstöt az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (WHO International Agency for Research on Cancer) az emberre ismerten rákkeltő hatású anyagnak, Finnország és Németország pedig munkahelyen előforduló rákkeltő anyagnak minősítette.
A környezeti dohányfüst-expozíció (másodlagos dohányfüst expozíció) jelentős módon hozzájárul a halálozáshoz, morbiditáshoz és fogyatékossághoz az EU-ban. Óvatos becslések szerint 2002-ben az Európai Unióban 7300 felnőtt – köztük 2800 nem dohányzó – halt meg a környezeti dohányfüstnek való munkahelyi kitettség következtében. További 72 000 felnőtt, köztük 16 400 nemdohányzó halála vezethető vissza a környezeti dohányfüstnek való otthoni kitettségre. A másodlagos dohányfüst-expozíció különösen veszélyes gyermekek és serdülők számára, és növelheti annak valószínűségét, hogy ők is dohányozni kezdenek majd. Minden embernek joga van a magas szintű egészségvédelemhez, és védelmet kell biztosítani számára a dohányfüst-expozícióval szemben.
A nemzeti szintű, önkéntes politikák nem bizonyultak hatékonynak a dohányfüst-expozíció csökkentésében. A másodlagos dohányfüst egészségügyi kockázataival szembeni védelem biztosításának hatékony módját a megfelelően érvényre juttatott és figyelemmel kísért, kötelező erejű tagállami jogszabályok jelentik.
A népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések, valamint az emberi egészséget fenyegető veszélyek okainak megelőzésére szükséges a Közösség olyan fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat. A Közösség támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit, többek között különösen a munkakörnyezetnek a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében történő javítása területén.
A nyilvános helyeken való dohányzás tilalmáról szóló, 1989. július 18-i állásfoglalásban az Európai Unió Tanácsa és a tagállamoknak a Tanács keretében ülésező egészségügyi miniszterei felkérték a tagállamokat, hogy hozzanak a dohányzást egyes nyilvános, zárt légterű helyeken tiltó intézkedéseket, és a dohányzási tilalmat terjesszék ki a tömegközlekedés valamennyi formájára is.
A 2002. december 2-i 2003/54/EK ajánlásában a Tanács felkérte a tagállamokat, hogy hajtsanak végre olyan jogszabályokat és/vagy más hatékony intézkedéseket, amelyek védelmet nyújtanak a zárt légterű munkahelyeken, a zárt nyilvános helyeken és a tömegközlekedésben a környezeti dohányfüst-expozíció ellen.
"A dohányfüstmentes Európáért: Az Európai Unió politikai lehetőségei" című zöld könyvön1 (továbbiakban: a zöld könyv) keresztül a Bizottság által kezdeményezett konzultáció jelentős támogatást tárt fel mind az átfogó, a zárt légterű munkahelyi és nyilvános helyeken történő dohányzás ellen fellépő politikák terén, mind pedig a tagállamokban dohányfüst-mentes környezetek létrehozásának elősegítésére irányuló további uniós fellépések tekintetében.
A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztásügyi Tanács 2007. május 30-án és 31-én megvitatta, hogy a dohányfüst-mentes környezet terén milyen uniós szintű szakpolitikai lehetőségek állnak rendelkezésre. Üdvözölte a Zöld Könyvet, és hangsúlyozta a közösségi útmutatás szükségességét a dohányfüst-mentes környezetek uniós szintű további elősegítése érdekében, valamint a nemzeti intézkedések közösségi támogatása és koordinációja céljából.
Az Európai Parlament 2007. október 24-i, a Zöld Könyvről szóló állásfoglalásában2 felszólította a tagállamokat, hogy két éven belül vezessenek be átfogó dohányzásellenes törvényeket, és felkérte a Bizottságot, hogy nem megfelelő előrehaladás esetén 2011-re terjesszen be erre vonatkozó jogszabályjavaslatot. Emellett arra is felkérte a Bizottságot, hogy javasoljon módosítást a jelenlegi jogszabályi kerethez a környezeti dohányfüst rákkeltő anyagként való besorolása érdekében, valamint abból a célból, hogy a munkaadókat a munkahely dohányfüst-mentességének biztosítására kötelezze.
A dohányfüstmentes környezetre vonatkozó jogszabályok akkor a leghatékonyabbak, ha figyelemfelkeltést célzó kampányok, a dohányzásról való leszokást támogató programok, a dohánytermékek csomagolásán feltüntetett, nyomatékos üzenetet hordozó egészségügyi figyelmeztetések és a dohánytermékekre vonatkozó egyéb szabályok társulnak hozzájuk. A civil társadalom jelentős szerepet játszik a dohányfüstmentes környezetre vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos támogatás kiépítése és a jogszabályok betartásának biztosítása terén. A dohányfüstmentességre vonatkozó politikáknak megfelelő eszközökkel kell rendelkezniük a dohányzás elleni küzdelemre irányuló, több ágazatot felölelő megközelítés végrehajtására. Meg kell erősíteni a tagállamok közötti együttműködést az információk és bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése, valamint az egységes uniós figyelemmel kísérési rendszer kialakítása érdekében.
Az Európai Parlament 2009. november 26-i állásfoglalása3 a dohány-füstmentes környezetről többek között sajnálja, hogy a dohányfüst-mentes környezetre vonatkozó átfogó szabályozás hiánya a tagállamok többségében (különösen a vendéglátó-ipari és a szabadidős ágazatban) egyenlőtlen helyzetet eredményez a különböző foglalkozási és társadalmi-gazdasági csoportok között, miután a vendéglátóiparban dolgozók háromszor akkora valószínűséggel vannak napi öt órát meghaladó időtartamon keresztül kitéve dohányfüstnek, mint az irodai dolgozók.
2009. novemberi ajánlásában4 a Tanács többek között az Európai Uniót létrehozó szerződésben foglalt kötelezettségekre, az Európai Bizottság javaslatára, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációra hivatkozva ajánlásokat tesz a tagállamoknak a dohányfüst-expozíció elleni védelem megvalósítására, illetve erősítésére. Ajánlja átfogó stratégiák és intézkedések meghozatalát, valamint azok kiegészítését olyan támogató intézkedésekkel, mint pl. a cigarettás dobozokon kombinált figyelmeztetések bevezetése, külön a gyermekek és serdülőkorúak dohányfüst expozíció elleni védelme, dohányzásról leszokás támogatására vonatkozó intézkedések bevezetése, a tagállamok közötti szoros együttműködés és tapasztalatcsere.
Tanács ajánlásai a tagállamok részére (2009.11.30):
1. Biztosítsanak hatékony védelmet a dohányfüst-expozíció ellen a zárt légterű munkahelyeken, a zárt légterű nyilvános helyeken, a tömegközlekedésben és adott esetben más nyilvános helyeken, a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye (FCTC) 8. cikkében előírtakkal összhangban, az FCTC részes feleinek második konferenciáján elfogadott, a dohányfüst-expozíció elleni védelemről szóló mellékelt iránymutatások alapján az FCTC-nek az adott tagállamban történő hatálybalépésétől számított öt éven belül vagy legkésőbb az ezen ajánlás elfogadását követő három éven belül;
2. Alakítsanak ki stratégiákat és intézkedéseket a gyermekek és serdülőkorúak másodlagos dohányfüst-expozíciója csökkentése érdekében, illetve erősítsék meg e stratégiákat és intézkedéseket;
3. A dohányzásellenes politikákat egészítsék ki például az alábbi támogató intézkedésekkel:
a) hatékony intézkedések meghozatala a dohányzásról való leszokás támogatása és a dohányzás okozta függőség megfelelő kezelése érdekében, a nemzeti körülmények és prioritások figyelembevételével, az FCTC 14. cikkében foglaltak értelmében; és
b) a színes fényképek és egyéb illusztrációk dohánytermékek csomagolásán egészségügyi figyelmeztetésként történő használatáról szóló, 2003. szeptember 5-i 2003/641/EK bizottsági határozat [12] 2. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kombinált figyelmeztetések bevezetése, valamint a dohánytermékek csomagolásán a dohányzásról való leszokást támogató szolgáltatásokra vonatkozó információk feltüntetése annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékozottabbak legyenek a dohánytermékek használatával és a dohányfüst-expozícióval összefüggő egészségügyi kockázatokkal kapcsolatban, továbbá a leszokás ösztönzése és a dohányzás elkezdésétől való visszatartás érdekében;
4. Dolgozzanak ki, hajtsanak végre és rendszeresen aktualizáljanak ágazatokon átívelő, átfogó, dohányzás elleni stratégiákat, terveket és programokat, amelyek többek között kiterjednek – a tulajdonjogtól vagy a hozzáférés jogától függetlenül – a nyilvánosság számára hozzáférhető vagy közös használatú helyeken előforduló dohányfüsttel szembeni védelem kérdésére;
5. Biztosítsanak megfelelő eszközöket a nemzeti stratégiák, dohányzás elleni politikák és programok végrehajtására a dohányfüst-expozíció elleni hatékony védelem biztosítása érdekében;
6. Lehetőség szerint az ezen ajánlás elfogadásától számított hat hónapon belül tájékoztassák a Bizottságot a dohányzás elleni küzdelem terén működő nemzeti kapcsolattartó pontokról, az információk és bevált gyakorlatok többi tagállammal való megosztása, valamint a tagállamok közötti szakpolitikai koordináció érdekében;
7. Alakítsanak ki szoros együttműködést egymással és a Bizottsággal, egységes keretet határozva meg az ezen ajánlás végrehajtásához szükséges közös fogalommeghatározásokhoz, teljesítménymérő referenciaértékekhez és mutatókhoz;
8. Az említett mutatókat használva kísérjék figyelemmel és értékeljék a politikai intézkedések hatékonyságát;
9. Tájékoztassák a Bizottságot az ezen ajánlás alapján hozott jogalkotási és egyéb intézkedésekről, valamint a figyelemmel kísérés és értékelés eredményeiről;
Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló Lisszaboni Szerződés4 előnyös lehetőség előtt nyitotta meg az utat. A Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében ösztönző intézkedéseket állapíthat meg az emberi egészség védelmére és javítására, és különösen a határokon át széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelemre, valamint a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek figyelemmel kísérésére, az ilyen veszélyek korai előrejelzésére és az ezek elleni küzdelemre vonatkozóan, továbbá olyan intézkedéseket állapíthat meg, amelyeknek közvetlen célja – a dohányzásra és a túlzott alkoholfogyasztásra vonatkozóan – a közegészség védelme, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját.
1. Az Európai Közösségek Bizottsága, Zöld Könyv, A dohányfüstmentes Európáért:
Az Európai Unió politikai lehetőségei (2007) Vitairat melynek célja a tagállamok és a civil szervezetek véleményének megismerése.
teljes szöveg magyarul: pdf.
European Commision, Health & Consumer Protection Directorate-General, Green Paper Towards a Europe free from tobacco smoke:policy options at EU level
text English: pdf.
2. Az Európai Parlament 2007. október 24-i állásfoglalása a dohányfüstmentes Európáért: Az Európai Unió politikai lehetőségei című zöld könyvről (2007/2105(INI))
teljes szöveg magyarul: pdf
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 30.6.2009, SEC(2009) 895,BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM,
Kísérő dokumentum a dohányfüstmentes környezetről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslathoz
A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA
teljes szöveg magyarul: word, pdf
3. Dohányzásmentes környezet Az Európai Parlament 2009. november 26-i állásfoglalása a dohányfüstmentes környezetről
Többek között sajnálja, hogy a dohányfüstmentes környezetre vonatkozó átfogó szabályozás hiánya a tagállamok többségében (különösen a vendéglátó-ipari és a szabadidős ágazatban) egyenlőtlen helyzetet eredményez a különböző foglalkozási és társadalmi-gazdasági csoportok között, miután a vendéglátóiparban dolgozók háromszor akkora valószínűséggel vannak napi öt órát meghaladó időtartamon keresztül kitéve dohányfüstnek, mint az irodai dolgozók.
teljes szöveg magyarul: word, pdf.
4. A Tanács ajánlása ( 2009. november 30. ) a dohányfüstmentes környezetről
Az ajánlásban a Tanács többek között az Európai Uniót létrehozó szerződésben foglalt kötelezettségekre, az Európai Bizottság javaslatára, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációra hivatkozva ajánlásokat tesz a tagállamoknak a dohányfüst-expozíció elenni védelem megvalósítására, illetve erősítésére.
Ajánlja átfogó stratégiák és intézkedések meghozatalát, valamint azok kiegészítését olyan támogató intézkedésekkel, mint pl. a cigarettás dobozokon kombinált figyelmeztetések bevezetése, külön a gyermekek és serdülőkorúak dohányfüst expozíció elleni védelme, dohányzásról leszokás támogatására vonatkozó intézkedések bevezetése, a tagállamok közötti szoros együttműködés és tapasztalatcsere.
teljes szöveg magyarul: word, pdf.
Report on the Green Paper Consultation:
Towards a Europe free from tobacco smoke: policy options at EU level
DG Health and Consumer Protection, Directorate C - Public Health and Risk Assessment, C6 - Health Measures, November 2007
text English: pdf.
5. A Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó
szerződés módosításáról, amelyet Lisszabonban, 2007. december 13-án írtak alá, előnyös lehetőség előtt nyitotta meg az utat. A Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében ösztönző intézkedéseket állapíthat meg az emberi egészség védelmére és javítására, és különösen a határokon át széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelemre, valamint a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek figyelemmel kísérésére, az ilyen veszélyek korai előrejelzésére és az ezek elleni küzdelemre vonatkozóan, továbbá olyan intézkedéseket állapíthat meg, amelyeknek közvetlen célja – a dohányra és a túlzott alkoholfogyasztásra vonatkozóan – a közegészség védelme, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját.
teljes szöveg magyarul: pdf