A dohányzásellenőrzés gazdaságtana

Népegészségügyi és gazdasági hatások

A dohányos és családja költségei egyrészt a cigarettára fordított összeg, amit másra, fontosabb dologra, például élelmiszerre, iskoláztatásra, ruhára lehetett volna költeni. Mivel a dohányzás az összes dohányos egynegyedének halálát aktív évei alatt okozza, ezzel a dohányosok családjukat egzisztenciális bizonytalanságnak teszik ki. A betegségek szintén jövedelemkiesést okoznak, hisz a beteg ápolása (akár a dohányzó, akár a passzív dohányzásnak kitett családtag, különösen gyermek) akár több hétbe/hónapba is beletelhet. Vannak olyan országok, ahol a dohányosnak magasabb egészség- és lakásbiztosítási összeget kell fizetnie.

A dohányzás következményeként a morbiditási és mortalitási mutatók kedvezőtlenek és ez az országok gazdasági fejlődését is negatívan befolyásolja.

A dohányipar rendszeresen hangoztatott érvei szerint a cigarettafogyasztás - a dohánytermékekre rótt jövedéki adók miatt - az egyes államok gazdasági bevételeinek jelentős részét teszi ki. Munkahelyeket teremt és tart fent, segítve ezzel a gazdaság fejlődését. Ezek közt az érvek között viszont nem szerepel a dohányzás okozta negatív hatások kevésbé ismert költségvonzata. A dohánytermesztéshez elfoglalják az élelmiszer-termelésre alkalmas termőföldeket. A gondatlan dohányzás tűzeseteket okoz. A dohányipar hozzájárul az erdőirtáshoz, hisz a cigarettagyártáshoz is szükség van papírra. A munkaképesség csökken a gyakori betegségek miatt.

Az Európai Unió országaiban a dohányzás költségei elérik az évi 98-130 milliárd eurót, ami az Unió 2000. évi GDP-jének 1,04-1,39%-ának felelt meg^[1].

Egy a dohányfüstmentes környezetről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslathoz készült hatásvizsgálat szerint a környezeti dohányfüstnek való kitettség is jelentős pénzügyi terhet jelent. A környezeti dohányfüstnek való munkahelyi kitettség az EU 27 tagállamában a becslések szerint évi 2,46 milliárd EUR makrogazdasági költséggel jár[2]. Ezt az összeget a dohányzással összefüggő megbetegedésekre fordított, 1,3 milliárd EUR-t meghaladó egészségügyi kiadás (beleértve a nem dohányzó alkalmazottak ellátására fordított 560 millió EUR-t), valamint több mint 1,1 milliárd EUR nem egészségügyi jellegű, a termelékenységben bekövetkezett veszteségekhez kapcsolódó kiadás (beleértve 480 millió EUR-t a nem dohányzó alkalmazottakkal összefüggésben) alkotja. A környezeti dohányfüstnek való kitettség mikrogazdasági terhei közé a munkavállalók alacsonyabb termelékenysége, a dohányzóeszközök által előidézett tűzkár, valamint a dohányzáshoz kapcsolódó további takarítási és felújítási költségek tartoznak.

Az Európai Bizottság által 2003 februárjában rendezett “Dohányzásellenes és fejlesztéspolitikai magas szintű kerekasztal”^[3] résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy az országok gazdasági teljesítőképességének egyik alapvető befolyásoló tényezője az, hogy az illető ország mennyire sikeres a dohányzás visszaszorításában.

A dohányzás visszaszorításában élenjáró országok eredményeit bemutató hatásvizsgálatokhoz 2011-ben készült táblázat szerint egyértelműen megérné a a dohányfüstexpozíció elleni intézkedéseket bevezetni a világ minden országában.

MAGYARORSZÁG

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) elkészítette "A DOHÁNYZÁS TÁRSADALMI TERHEI MAGYARORSZÁGON" című tanulmányát.

A nemzetközi standardok szerint a dohányzás 15 diagnózis csoportban okoz bizonyítottan betegségeket. A dohányzás következtében fellépő terhek becsléséhez ezen betegségekre vonatkozóan készült szakértői elemezés az egészségügyi ellátás igénybevételére, valamint a halálozásra 2010-re vonatkozóan, az ezekhez kapcsolódó költségekkel együtt. A terhek dohányzásnak tulajdonítható részarányának kiszámításához figyelembe kellett venni a dohányzási szokásokra vonatkozó 2009-es Európai Lakossági Egészségfelmérés eredményeit továbbá a nemzetközi gyakorlatban használt kockázati értékeket, amelyek megmutatják, hogy a dohányzás mennyivel növeli meg egy betegség esélyét. A költségelemzés a dohányzás direkt és indirekt költségeinek, valamint az állami bevételeknek a becslésére irányult a 2010-es évre vonatkozóan.

A kutatás és az annak felhasználásával készült elemzés főbb megállapításai a következők:

A naponta dohányzók aránya 2000 óta férfiaknál csökkenő tendenciát mutat, míg a nőknél számottevő változás nem tapasztalható. 2009 óta 1%-kal nőtt a rendszeresen dohányzó nők aránya. 2012 első negyedévében végzett felmérés szerint a férfiak 32.3% a nők 23.5%-a dohányzik naponta.

Az elszívott cigaretták száma közel 8%-kal csökkent 2009 óta. A gyári és sodort cigaretták aránya jelentősen megváltozott: 2012-ben a sodort cigaretták száma majdnem a duplájára növekedett, elérte az elszívott cigaretták mennyiségének egyharmadát.

A passzív dohányzás továbbra is jelentős probléma. A nemdohányzók 12%-a szív be dohányfüstöt otthon, 7%-a volt kitéve dohányfüstnek a munkahelyén vagy a vendéglátóhelyeken zárt légtérben, 5%-uk a várótermekben is tapasztalta, hogy vannak, akik ott dohányoznak, ötödük (21%) pedig a közösségi közlekedés várakozó és megálló helyein is ki volt téve dohányfüstnek.

Dohányzással összefüggésbe hozható betegséggel fél millió beteget láttak el a magyar kórházakban 2010-ben, a betegek több mint harmada (36%; 180 ezer), a férfi betegek közel fele (46%), a nők több mint negyede a dohányzás miatt került kórházba.

A járóbeteg szakrendelésen regisztrált 3,6 millió eset közel 40%-ának ellátását (36%) valamilyen dohányzásnak tulajdonítható megbetegedés tette szükségessé. (A férfiaknál ez az arány 42%, a nőknél 30% volt.)

2010-ben 20.470 ember halt meg Magyarországon dohányzás következtében, ami az összes halálozás egyhatodát (16%) tette ki. Férfiak esetében az összes halálozás közel negyede (23%), nőknél a tizede (9%) volt a dohányzás következménye.

Dohányzás következtében a Magyarországon várhatónál korábbi elhalálozás miatt elveszített életévek száma 340 ezer volt 2010-ben. Átlagosan a dohányzó férfiak legalább 16, a nők legalább 19 évvel rövidítették meg az életüket. A veszteség kétharmada a gazdasági szempontból legaktívabb életszakaszra, a 35 és 65 év közötti időszakra esett.

2010-ben a dohányzással kapcsolatos állami bevételek az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból és egyéb befizetésekből (személyi jövedelemadó, társasági adó, járulékok) meghaladták a 360 milliárd forintot. Ennek közel háromnegyedét a jövedéki adó, negyedét az ÁFA tette ki.

A magyar lakosság dohányzása miatt fellépő közvetlen és közvetett kiadások 2010-ben több mint 441 milliárd forint volt.

A magyarországi dohányzás miatt fellépő, egyéni és állami összes kiadás illetve bevétel szaldója 80 milliárd forint veszteség volt 2010-ben.

A 2012-es OEFI tanulmány tudományos közlemény formájában megjelent: 

• a kiemelt megállapításai letölthetők: itt.
• módszertan letölthető: itt.

Dohányzás gazdasági terhei 2004 összefoglaló: itt.

A világméretű járvány megfékezése - A kormányzatok szerepe és a dohányzásellenőrzés gazdaságtana 1999

VILÁGBANKI KIADVÁNY
A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet megbízásából az Egészségügyi Szolgáltatások és Menedzsment világbanki project keretében a Világbank engedélyével az angol eredetiből (Curbing the Epidemic) fordította Rácz Ferenc 2000 december
Lektorálta: Dr.Csépe Péter és Demjén Tibor
Kiadja: NEFI
Felelős kiadó: Dr. Olaszy Anna Mária

Curbing the Epidemic: Governments and the Economics of Tobacco Control
Copyright © 1999 by The International Bank for Reconstruction and Development/The World Bank
1818 H Street, N.W. Washington, D.C. 20433, U.S.A.

A világméretű járvány megfékezése: A kormányzatok szerepe és a dohányzásellenőrzés gazdaságtana
Copyright © 2000 Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank /Világbank
1818 H Street, N.W. Washington, D.C. 20433, U.S.A.

http://www-wds.worldbank.org/external/default/WDSContentServer/WDSP/IB/2006/09/26/000310607_20060926101151/Rendered/PDF/196380HUNGARIAN0Curbing0epidemic.pdf