Az Országgyűlés 2011. 04. 06-án elfogadta a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását. A régóta várt intézkedés eredményeként Magyarország is belép azon országok körébe, amelyekben valamennyi zárt légterű nyilvános helyen teljes dohányzási tilalom van érvényben.
A tilalom vonatkozik valamennyi munkahelyre, illetve vendéglátóipari egységre is, beleértve a közintézményeket, szórakozóhelyeket, kocsmákat, bárokat, tömegközlekedési eszközöket, buszmegállókat, a gyalogosok által használt aluljárókat, játszótereket és azok 5 méteres körzetét is. Kivételt csak a hotelek szivarszobái, illetve a börtönök és pszichiátriai intézetek jelentik.
A törvény 2012. január 1-jén lépett hatályba, de bírságot csak 2012. április 1-jétől, három hónap türelmi idő után szabhatnak ki. A törvény szigorításával Magyarország is megfelel az Európai Unió és a WHO egészségpolitikai, szakmai elvárásainak és egyben jelentős mértékben csökkentheti a dohányzás okozta népegészségügyi és gazdasági károkat is.
A megfelelő, nemdohányzók védelmét érintő szabályozás, illetve a hatásos gyermekeknek, és ifjúságnak szóló dohányzás megelőzési programok országos szintű működtetése képes csak csökkenteni a dohányfüst expozícióból eredő terheket. A dohányzás korlátozását érintő szabályozás szigorítása fokozatosan kell megtörténjen, azaz első lépésben a vendéglátóhelyek közül az éttermek füstmentessé tétele, majd egy-két év elteltével a tilalom kiterjesztése a bárokra, kocsmákra.
Egy szabályozás csak akkor lehet eredményes, ha annak ellenőrzése hatásosan, illetve hatékonyan működik, ezért elengedhetetlen az ÁNTSZ ellenőrző tevékenységének megerősítése, az ellenőrök képzése, jogszabályi feltételek megteremtése, az ellenőrzési folyamat technikai részének standardizálása, azaz egységes jegyzőkönyvek kidolgozása, a begyűjtött adatok további elemzési módszertanának kidolgozása a konkrét problémák kiszűréséhez.
Az Nvt. betartására vonatkozó ellenőrzések szakmai továbbgondolása az összesítő dokumentumok alapján a következő irányokban javasolt:
- jó lenne többet tudni a büntetések megoszlásáról munkáltató és munkavállaló tekintetében
- a büntetés oka szerinti csoportosított adatok is hasznosak lennének, a csoportosítás kategóriáit meg kellene feleltetni az Nvt. főbb részeinek
- jó lenne tudni vannak-e és milyen arányban olyan munkáltatók akiket többször vagy rendszeresen kellett megbüntetni
- ezen munkáltatók egy kiválasztott csoportjánál esettanulmányokat kellene végezni, milyen okokra vezethető vissza a probléma, ezeket az okokat milyen módon lehet megszüntetni?
- az esettanulmányok és a többi adat alapján az egyesből az általánosra következtetéseket lehetne levonni amelyek alapján a problémás munkáltatók részére információs anyagot lehetne létrehozni az ÁNTSZ honlapján illetve kiadvány formájában is (FAQ)
A megvalósításhoz irányadóként szolgálnak a Keretegyezmény dohányfüst-expozíció elleni védelemről készült irányelvében foglaltak: „Tekintet nélkül az alkalmazott mechanizmusra, a folyamatos ellenőrzésnek egy átfogó törvényalkalmazási tervre kell épülnie, amelynek tartalmaznia kell a felügyelők hatékony képzésének folyamatát is. A hatékony ellenőrzés vegyítheti a rendszeres ellenőrzéseket be nem tervezett, váratlan ellenőrzésekkel, továbbá a panaszok nyomán elvégzett látogatásokat. A helyszíni szemlék a törvény hatályba lépését követő időszakban oktatási célúak lehetnek, mivel a szabályok be nem tartása az esetek többségében valószínűleg nem szándékos. A jogszabálynak fel kell hatalmaznia az ellenőröket arra, hogy beléphessenek a jogszabály hatálya alá eső létesítmény területére, mintát vehessenek és bizonyítékokat gyűjthessenek, amennyiben nem lennének még felruházva ezekkel a jogkörökkel a már hatályos jogszabályok értelmében. A jogszabálynak hasonlóan meg kell tiltania azt, hogy az üzleti vállalkozások akadályozzák az ellenőröket munkájuk elvégzésében.”
A passzív dohányzás teher csökkentésének másik összetevője olyan programok megvalósítása és széleskörű elterjesztése az óvodáskortól általános, majd középiskolás koron át egészen a felsőoktatásig, amelynek lényeges eleme a dohányfüst expozícióval járó helyzetek kerülése a megfelelő attitűd és viselkedésformák, készségszintű kialakításával.