2011

 

Elektromos cigaretta, szivar, pipa (2011.12.03.)

Mi a helyzet Magyarországon?

Az OGYI 3719/56/08 szám alatt kiadott állásfoglalása szerint a tiszta nikotin hatóanyagot a szervezetbe juttató eszköz: gyógyszer. Idézet az állásfoglalásból:

„A hatályos jogszabályok alapján: Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályzó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. Törvény 1. § 1. szerint: „gyógyszer: …azok az anyagok vagy keverékeik, amely farmakológiai…  hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának… módosítása… érdekében alkalmazható;”

„2. § (2) „Kétséges esetben, amikor valamely termék… az e törvény 1. §-ának  1. pontjában meghatározott fogalom-meghatározás és más jogszabály által szabályozott valamely termék fogalom-meghatározása alá is tartozhat, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

„Az e- cigaretta nikotint visz be a szervezetbe tiszta formában. A nikotinnak egyértelműen farmakológiai hatása van, és élettani funkciót módosít. (Azaz a cél: a nikotin szubsztitúció farmakológiai hatáson alapul, ezért kimeríti a „gyógyszer” törvényi definícióját.)”

„Számunkra nem ismert adat a forgalomban lévő (vagy forgalmazni szándékozott) "e cigaretta"

nikotin-tartalma, sem pontos alkalmazás módja, a termék adagolása, a használat során felszabaduló nikotin farmakokinetikai paraméterei, nem állnak rendelkezésre az "e cigaretta" alkalmazása során mért nikotin-vérszint adatok.”

„Összefoglalva szakvéleményemet: az e-cigaretta alkalmazhatóságáról, kedvező hatásának bizonyításáról a gyógyszer-engedélyeztetéshez mérhető részletességű dokumentáció birtokában lehetne felelősséggel nyilatkozni. Alkalmazásával kapcsolatban a priori nem vonhatók le logikai következtetések.”

A NEFMI 19101-1/2011-EGP iktatószámú tájékoztatásában:

„Abban az esetben, ha az adott termék dohány kivonatot tartalmaz, még ha csak igen kis mennyiségben is, dohányterméknek minősül, és valamennyi, a dohánytermékekre vonatkozó előírásnak meg kell felelnie.

Ha a termék dohány kivonatot nem, de nikotint tartalmaz, gyógyszernek minősül, tekintettel az aktív farmakológiai hatással rendelkező anyag jelenlétére. Ebben az esetben a terméknek keresztül kell mennie a gyógyszerek engedélyezésére vonatkozó eljáráson, és az engedélyezést követően meg kell felelnie a gyógyszergyártásra, gyógyszerforgalmazásra, és a gyógyszerek reklámozására vonatkozó uniós előírásoknak (különös tekintettel az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 200 l/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseire).”

Fentiekből következően amennyiben az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzései során kiskereskedelmi egységekben nikotint tartalmazó patronnal e- cigaretta forgalmazását tapasztalja, az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 11. § (2) bekezdés  c.) pont alapján határozattal kell elrendelnie a forgalmazás megszüntetését.

E-cigaretta összefoglaló: Elektromos cigaretta, szivar, pipa

Javaslat a nemdohányzók védelméről szóló törvényben (Nvt.) előírt feliratra illetve jelzésre (2011.11.17.) 

A hatályos valamint a módosított 2012.01.01-től hatályba lépő Nvt. alapján is, a dohányzási korlátozással érintett helyet vagy helyiséget valamint közterületeket, illetve a dohányzásra kijelölt helyet, illetve a nemdohányzó intézményt vagy munkahelyet, „szembetűnő", illetve „jól látható", illetve „egyértelmű” módon az oda érkezők számára felirat vagy jelzés alkalmazásával kötelező megjelölni.

"2.§ 7. A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni."

"4.§ 6. A nemdohányzó intézménnyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával az intézménynek a közforgalom számára nyitvaálló bejáratánál, valamint a vendégforgalom által igénybe vett valamennyi helyiségében fel kell tüntetni."

"4/A. § 1. A nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával"

A "szembetűnő" valamint a "jól látható" és az „egyértelmű” kifejezések nem objektív kategóriák, ezért az ezekkel meghatározott kötelezettségek betartásának ellenőrzése komoly kihívást jelent a Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek illetve Kistérségi Intézetek dolgozói számára.

A Dohányzás Fókuszpont az itt letölthető feliratokat illetve jelzéseket javasolja alkalmazásra:

Nyomdai kivitelezésre és nyomtatásra is alkalmas: PDF

 

FIGYELEM!

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény alapján 2012.01.01-től a következő közforgalmú intézményekben: közoktatási intézmény, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, valamint egészségügyi szolgáltató, zárt légtérben és az intézmény területén nyílt légtérben is tilos a dohányzás!

 

„Ne gyújts rá!” Világnap (2011.11.17)

A nemzetközi "Ne gyújts rá"- mozgalom világnapját minden év november harmadik csütörtökén tartják. A mozgalom 1974-ben az Amerikai Egyesült Államokból indult útjára. Célja, hogy legyen az évben egy olyan nap, amikor a cigarettázók nem gyújtanak rá, és a társadalom figyelmét felhívják a dohányzás és a passzív dohányzás veszélyeire. Az idei világnap témája, a passzív dohányzás visszaszorításáért meghozott intézkedések minél szélesebb körben történő megismertetése.

A környezeti (passzív) dohányfüstöt az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége 1993-ban,a WHO 2002-ben ismert emberi rákkeltő anyagnak minősítette. A passzív dohányzással kapcsolatos magyarországi adatok az EU27 átlagával összehasonlításban kedvezőtlenek. Azok aránya, akik a munkahelyükön biztonságban vannak a dohányfüsttől, tehát egyáltalán nincsenek kitéve passzív dohányzásnak az EU27 tagország átlagában 76%, nálunk viszont csak 55%. A bárok esetében az EU27 54%, nálunk viszont mindössze 21%, éttermek esetében 69% és 57%. A dohányzás társadalmi elfogadottsága ugyanakkor folyamatos csökkenést mutat, kutatások szerint jelentősen emelkedett azok aránya, akik szerint nyilvános helyeken meg kell tiltani a dohányzást.

A dohányfüstmentes környezethez mindenkinek joga van, ez következik a testi és szellemi egészség lehető legmagasabb elérhető színvonalához való jogból, mint alapvető emberi jogból. A belélegzett levegőbe jutó dohányfüstnek nincs olyan minimális szintje, ami alatt az expozíció már biztonságosnak mondható! Laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján megállapítást nyert, hogy akkor lehetséges elszívó-, illetve füstszűrő berendezésekkel biztosítani a levegőben a káros anyagok koncentrációjának nagyon alacsony szinten tartását a zárt helyiségek légterében, ha a létrehozott levegőáramlás hurrikán erősségű lenne. Tudományos bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a műszaki megközelítések alkalmazása nem véd a dohányfüst expozíciótól.

Az Országgyűlés 2011. 04. 26-án elfogadta a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását.A tilalom vonatkozik valamennyi zárt légterű közforgalmú helyiségre, azaz valamennyi munkahelyre, egészségügyi szolgáltatóra, vendéglátóipari egységre, beleértve a közintézményeket, szórakozóhelyeket, kocsmákat, bárokat, tömegközlekedési eszközöket, buszmegállókat, a gyalogosok által használt aluljárókat, játszótereket és azok 5 méteres körzetét is. Kivételt csak a hotelek szivarszobái, illetve a börtönök és pszichiátriai intézetek jelentenek.A törvénymódosítás 2012. január 1-jén lép hatályba, de bírságot csak 2012. április 1-jétől, három hónap türelmi idő után szab ki a hatóság. A törvény szigorításával Magyarország is megfelel az Európai Unió és a WHO egészségpolitikai, szakmai elvárásainak és egyben jelentős mértékben csökkentheti a dohányzás okozta népegészségügyi és gazdasági károkat is.

A dohányzás térbeli korlátozása az egész lakosság, de elsősorban a dohányosok számára jelentős változást jelent a mindennapi életben. A törvény hatálybalépését megelőzően és utána is nélkülözhetetlen a lehető legteljesebb körű tájékoztatás, véleményformálás és ezzel párhuzamosan a leszokás irányába történő motiválás, illetve segítségnyújtás. Ennek megfelelően továbbfejlesztésre kerül a www.leteszemacigit.hu honlap és a helyi tarifával működő telefonos szolgáltatás a
06 40 200 493-a számon. Lehetőség nyílik a leszokásban segítséget nyújtó módszerekről és helyekről történő tájékozódásra, valamint törvényszegés észlelése esetén annak bejelentésére.

 

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

Fogyasztók:egy új uniós intézkedésnek köszönhetően csökkenni fog a cigaretta okozta tűzesetek száma, és évente több száz ember élete lesz megmenthető

Brüsszel, 2011. november 14. – Európában a halálos kimenetelű tűzesetek egyik fő okát a felügyelet nélkül hagyott cigaretták jelentik.Bizonyított, hogy a csökkentett gyúlékonysági képességű cigaretták bevezetésével több mint 40 százalékkal csökkenthető a halálesetek száma.A csökkentett gyúlékonyságú cigaretta olyan cigaretta, amely, önmagától elalszik, ha nem szívják, vagyis kevésbé valószínűleg okoz tüzet.Ezt a biztonsági intézkedést a világ néhány országában már bevezették (az USA-ban, Kanadában és Ausztráliában), és 2010 áprilisa óta az uniós tagállamok egyikében, Finnországban is alkalmazzák.

2011. november 17-én az EU Hivatalos Lapja új biztonsági szabványokat[i] tesz közzé – e naptól fogva minden Európában értékesített cigarettának meg kell felelnie e szabványok előírásainak.Az új tűzbiztonsági intézkedések betartatása a nemzeti hatóságok feladata lesz.

John Dalli egészségügyi és fogyasztóvédelmi uniós biztos a következőképpen fogalmazott:„Biztonságos cigaretta nem létezik. Természetesen az a legbiztonságosabb, ha valaki egyáltalán nem dohányzik. Ám ha valaki mégis a cigaretta mellett dönt: a hamarosan teljes mértékben hatályba lépő új szabványok kizárólag csökkentett gyúlékonyságú cigaretták gyártására kötelezik a dohányipari cégeket. Ezáltal több száz ember lesz megmenthető meg tűzhaláltól.”

Tűzveszély és védelem

A 2003–2008 közötti időszakra vonatkozó tagállami adatok azt mutatják, hogy az EU-ban évente több mint 30 000 dohányzáshoz kapcsolódó tűzeset fordul elő, amelyek ezernél is több halálos áldozatot és több mint négyezer sérültet követelnek. A finnországi tapasztalatok alapján – ahol 43 százalékkal visszaesett a cigaretta okozta tűzesetek áldozatainak száma – feltételezhető, hogy minden évben csaknem ötszáz ember életét lehetne megmenteni Unió-szerte.

Hangsúlyozni kell, hogy Európában az elkerülhető egészségügyi kockázatok sorában a dohányzás áll az első helyen: a becslések szerint a dohányzás több mint félmillió ember halálát okozza az EU-ban. A Bizottság továbbra is elkötelezett a „dohányfüstmentes Európa” mellett, és e célból elindította „A volt dohányosok megállíthatatlanok” nevű uniós kampányt (lásd: IP/11/710 és MEMO/11/405).

Új biztonsági szabványok: mit is jelentenek?

Az új biztonsági szabványok előírják a cigaretták gyúlékonysági képességének csökkentését, vagyisazon képességükét, hogy őrizetlenül hagyva tüzet okozzanak.A cigarettapapír-gyártók ezért ma már új gyártási eljárást alkalmaznak, és a cigarettapapírban két vastagabb papírszalagot helyeznek el.Amikor a nem szívott cigaretta parazsa eljut a papírgyűrűk egyikéig, önmagától elalszik, mivel a gyűrű megakadályozza a megfelelő mennyiségű levegő (azaz oxigén) bejutását.A csökkentett gyúlékonyságú cigaretta rövidebb ideig ég, így tehát kisebb annak a valószínűsége, hogy a környező bútorok, ágynemű vagy más anyagok tüzet fognak.

Háttér

Az új szabványokat az általános termékbiztonságról szóló irányelv[ii] alapján dolgozták ki, amelynek értelmében a gyártók kizárólag biztonságos termékeket hozhatnak forgalomba.

A tagállamokkal, dohány- és papíripari szereplőkkel, valamint nem kormányzati szervezetekkel folytatott tárgyalásokat követően az Európai Bizottság 2008-ban biztonsági követelményeket[iii] határozott meg, majd az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN) megfelelő szabványok kidolgozására szólította fel. A nemzeti hatóságok e szabványok alapján mérik majd fel, hogy egy termék megfelel-e a tűzbiztonsági előírásoknak.

További információk

http://ec.europa.eu/consumers/safety/prod_legis/index_en.htm

http://ec.europa.eu/consumers/safety/news/index_en.htm

http://ec.europa.eu/health/tobacco/policy/index_en.htm

[i]EN 16156:2010: „Cigaretták – A gyúlékonysági képesség értékelése – Biztonsági követelmény”és EN ISO 12863:2010: „A cigaretták gyúlékonyságának értékelése szabványos vizsgálati módszerrel”

[ii]HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

[iii]2008/264/EK bizottsági határozat,HL L 83., 2008.3.26., 35. o.

 

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) tervei szerint 600 millió dollárt fog költeni dohányzással kapcsolatos felvilágosító multimédia kampányokra, amelyek elsősorban a fiatalokat célozzák meg - számolt be a Washington Post 2011. november 4-én (2011.11.04.)

Az FDA öt év alatt 600 millió dollárt tervez elkölteni arra, hogy felhívja a lakosság figyelmét a dohányzás veszélyeire. Dr. Lawrence Deylon, a Hivatal Dohánytermék Központjának igazgatójának nyilatkozata szerint a kampány célja, hogy csökkentse a dohányzással összefüggő halálozások és megbetegedések számát, amelyek az Egyesült Államokban évi 443 000 elhalálozást tesznek ki.

Az első kampány célcsoportját a fiatalok, kisebbségek és egyéb társadalmi csoportok, mint a melegek, katonák és a fogyatékossággal élők fogják alkotni. A hirdetések nyomtatva, illetve a TV-ben fognak megjelenni, de a közösségi oldalak, mint a Facebook, Twitter és YouTube is szerepet kapnak.

Az FDA szerint a dohánytermékek fogyasztása majdnem mindig a nikotin függőségre leginkább fogékony serdülő és tinédzser korban kezdődik. Az Egyesült Államokban megközelítőleg 3450 gyerek szívja el első szál cigarettáját naponta és 850 válik rendszeres dohányzóvá a
National Survey on Drug Use and Health felmérés alapján.

Magyarországon a 2008-as Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés (Global Youth Tobacco Survey - GYTS) alapján a tanulók több mint fele (57.9%) kipróbálta már a cigarettát élete során (fiúk: 56,5%, lányok: 58,4%). Ezen belül a valaha dohányzóknak 18%-a 10 éves kora előtt szívta el az első slukkot. Hozzávetőlegesen a tanulók egynegyede dohányos, azaz dohányzott az elmúlt 30 napban.

Az eredeti angol nyelvű szöveg itt tekinthető meg: The Washington Post

Esélyegyenlőség, társadalmi meghatározók és népegészségügyi programok, Egészségügyi Világszervezet, 2010 (Equity, social determinants, and public health programs, WHO, 2010) (2011.08.25.)

A mai napig a dohánytermékek fogyasztása a legfontosabb megelőző oka a halálozásoknak és a krónikus betegségek kialakulásának a világon (5.4 millió dohányzással összefüggő halálozás 2005-ben). A dohányzás a nyolc vezető halálok közül hat esetben kockázati tényezőnek számít, beleértve a szívbetegségeket, számos daganatot és tüdőbetegséget. A dohányzás szempontjából különösen érintettnek számítanak a férfiak és az alacsonyabb társadalmi rétegbe tartozók a fejlett és fejlődő országokban, illetve egyre gyakoribb a világ szegényebb részein is. A fejlett országokban, a társadalmi hátrányos helyzet több indikátora önállóan is hátrányosan járul hozzá a dohányzó státus kialakulásához. Az alacsony jövedelmű országokban a szegénység növeli a dohányzásból származó terheket (egészségi, oktatási, lakhatási és gazdasági költségek). Két életkori csoport esetében a legszembetűnőbb a dohányzás és a hátrányos társadalmi helyzet kapcsolatában tapasztalható egyenlőtlenség:

Az egyik a serdülők, akik társadalmilag hátrányos helyzetű családi háttérrel rendelkeznek. Ők vannak a leginkább kitéve annak, hogy rászokjanak a dohányzásra. A másik a hátrányos helyzetű fiatal felnőttek csoportja, akiknek a leszokás sokkal nehezebb.

Mindkét esetben a veszélyeztetettség - mint a társadalmi, mentális és testi egészségi jellemzők, a nagyobb dohányfüstnek való kitettség a család és a kortársak dohányzása által, célzott hirdetések, a dohányzást elfogadó társadalmi normák és a leszokás támogatás rosszabb elérhetősége - gyakran a dohányzásra történő rászokás irányába billenti az egyensúlyt.

A dokumentum dohányzást érintő fejezete a dohányzást népegészségügyi prioritásként kezeli. A dokumentum részletesen tárgyalja a dohányzás társadalmi-gazdasági meghatározóit, a lehetséges beavatkozási pontokat és intervenciókat a dohányzás visszaszorításának társadalmi maghatározóinak szempontjából.

Az eredeti angol nyelvű szöveg itt tekinthető meg:
http://whqlibdoc.who.int/publications/2010/9789241563970_eng.pdf

Dohányzásmentes Világnap 2011 május 31. (2011.05.05)

Téma: Az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye

Az EVSZ Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye a világ elsőszámú dohányzás szabályozási eszköze. Ez az első egyezmény, amely a WHO pártfogásával született, egyben a leggyorsabban és legszélesebb körben elfogadott egyezmény, amely jelentős népegészségügyi előrelépést jelent. A több mint 170 tagország által elfogadott bizonyítékokon alapuló egyezmény megerősíti minden ember jogát a legmagasabb szintű egészséghez és új jogi dimenziókat biztosít a dohányzás visszaszorítás területén történő együttműködéshez.

Az idei Dohányzásmentes Világnap arra irányul, hogy rávilágítson az egyezmény fontosságára, nyomatékosítsa a tagállamok (Felek) ezzel kapcsolatos kötelezettségeit, és hogy segítse a Felek Konferenciáját és a WHO-t azon alapvető szerepének betöltésében, hogy segítsék a tagállamokat kötelezettségeik végrehajtásában. A Felek Konferenciája az egyezmény központi szerve és kormányzó testülete.

A dohányzás a világon az első számú megelőzhető halálok. 2011-ben több mint 5 millió ember fog meghalni dohányzással összefüggő szívrohamban, agyi érkatasztrófában, rákban, tüdőbetegségben vagy más betegségekben. Mindez nem tartalmazza azt a mintegy 600.000 embert - több mint egynegyedük gyermek – akik passzív dohányzás miatt fognak meghalni. A globális dohányjárványból adódó éves halálozási veszteség 2030-ra elérheti a 8 milliót. A dohányzás, amely 100 millió ember halálát okozta a 20. században, 1 milliárd embert képes megölni a 21. században. Mint minden más egyezmény, a WHO FCTC is jogi kötelezettségeket ró a tagokra, amelyhez az országok (és az Európai Unió) hivatalosan hozzájárultak. A Felek által elfogadott irányelvek segítik e kötelezettségek megvalósítását.
A Keretegyezmény elsőként elfogadott dohányfüst-expozíció elleni védelemről szóló 8. cikkének végrehajtására vonatkozó irányelve segíti a Magyar Parlament által ez év áprilisában módosított nemdohányzók védelméről szóló törvény megvalósítását.

Az egyezmény, 12. cikkének irányelve pedig az oktatás, képzés, lakossági tudatosság formálás végrehajtását segítő elő, ami magában foglalja az óvodáskortól kezdődő, majd az iskolában folytatódó megelőzési programok működtetését, valamint a már dohányzó felnőtt lakosságnak szóló kommunikációs programokat is.


A keretegyezményt aláíró országok kötelezettségi a következők:

  • A népegészségügyi politikák védelme a dohányipar kereskedelemi és egyéb anyagi érdekeivel szemben.
  • Ár és adó intézkedések alkalmazása a dohány iránti kereslet csökkentésére.
  • Az emberek védelme a dohányfüst expozíciótól.
  • A dohánytermékek összetételének szabályozása.
  • A dohánytermékekkel kapcsolatos adatszolgáltatás szabályozása.
  • A dohánytermékek csomagolásának és címkézésének szabályozása.
  • Az emberek figyelmeztetése a dohánytermékek veszélyeivel kapcsolatban.
  • A dohánytermékek reklámjának, hirdetésének, valamint a dohányipari szponzoráció tiltása.
  • Segítség felajánlása az embereknek függőségük kezelésére.
  • Dohánytermékek illegális kereskedelmének szabályozása.
  • Dohánytermékek eladásának tilalma kiskorúaknak és kiskorúak által.
  • A dohánytermesztést helyettesítő gazdaságilag életképes alternatívák támogatása.


Az egyezmény felismeri a nemzetközi együttműködés, valamint az alacsony- és közepes jövedelmű országoknak felajánlott segítség fontosságát is kötelezettségeik teljesítésében.
A kampány a következő kulcsüzenetre fókuszál: az országoknak teljes egészében meg kell valósítaniuk az egyezményt, hogy megvédjék a jelenlegi és jövő generációkat a dohányfogyasztás és a dohányfüst expozíció pusztító egészségi, társadalmi, környezeti és gazdasági következményeitől.

Egyéb kulcsüzenetek a következők:

  • Az egyezmény nagyon sok kormány és több millió ember vágyát és elkötelezettségét testesíti meg a dohánymentes világ megvalósítására.
  • A tagoknak teljesíteniük kell kötelezettségeiket az egyezmény teljes megvalósítása érdekében.
  • Az egyéneknek bátorítaniuk kell saját kormányukat és segíteniük kell ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítésében.
  • Az egyezményt az intézményeknek és egyéneknek úgy kell tekinteni, mint a népegészségügy történelmének mérföldkövét és a világ elsőszámú dohányzás-ellenőrzési eszközét.
  • A WHO és a Felek Konferenciája készen állnak arra, hogy segítsenek az egyes országoknak az egyezményből adódó kötelezettségeik és a hozzá kapcsolódó irányelvek teljesítésében.


Az egyezmény már igazolta hatásosságát a dohányzás elleni harcban, ugyanakkor többet kellene tenni annak érdekében, hogy az egyezmény adta valamennyi lehetőséget elérjük, amelyet a Felek maguk is felismertek közelmúltban megrendezetett találkozójukon. Megerősítették elkötelezettségüket, hogy előtérbe helyezik a dohányfogyasztás ellenőrzésére vonatkozó egészségügyi intézkedések megvalósítását.

A 2011-es Dohányzásmentes Világnapon és egész évben a WHO sürgetni fogja az országokat, hogy tegyék az egyezményt a dohányfogyasztás okozta globális járvány megfékezése érdekében tett erőfeszítéseik középpontjába.
A WHO felhívására figyelve az országok erősíteni fogják tevékenységüket, hogy jelentősen csökkentsék a dohányzással összefüggő betegségek és halálozások terhét, az egyezményes kötelezettségeikkel összhangban.

A Világnapról szóló eredeti, angol nyelvű összefoglaló itt érhető el.
 

Az Országgyűlés tegnap elfogadta a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását. (2011.04.27.)

A régóta várt intézkedés eredményeként Magyarország is belép azon országok körébe, amelyekben valamennyi zárt légterű nyilvános helyen teljes dohányzási tilalom van érvényben.

A tilalom vonatkozik valamennyi munkahelyre, illetve vendéglátóipari egységre is, beleértve a közintézményeket, szórakozóhelyeket, kocsmákat, bárokat, tömegközlekedési eszközöket, buszmegállókat, a gyalogosok által használt aluljárókat, játszótereket és azok 5 méteres körzetét is. Kivételt csak a hotelek szivarszobái, illetve a börtönök és pszichiátriai intézetek jelentik.

A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba, de bírságot csak 2012. április 1-jétől, három hónap türelmi idő után szabhatnak ki. A törvény szigorításával Magyarország is megfelel majd az Európai Unió és a WHO egészségpolitikai, szakmai elvárásainak és egyben jelentős mértékben csökkentheti a dohányzás okozta népegészségügyi és gazdasági károkat is.

 

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) érvényes álláspontja az  esetlegesen előforduló nikotin-maradék megengedett határértékének meghatározásával kapcsolatosan (maximum residue level – MRL) a teák, gyógynövény keverékek, fűszerek, csipkebogyó és friss gyógynövények esetében.


Az Európai Tea Bizottság (ETC) és az Európai Gyógynövény Egyesület (EHIA) arról tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy az Európában és a Harmadik világban tea és a gyógynövény keverékekből előállított termékek nagyobb mennyiségben tartalmazhatnak nikotint, az Európai Bizottság által kiadott No396/2005 számú rendeletben meghatározott értéknél. A nikotin ezen meglepő előfordulásának okait élelmiszer-kereskedelmi szakértők vizsgálták meg.  Habár létezik néhány elképzelés, hogy a nikotin hogyan kerülhet bele az élelmiszerláncba (a termés beszennyeződése dohánytermékeket is előállító helyszíneken, szárítás, raktározás és szállítás során) további vizsgálatok szükségesek, hogy meghatározzák az előállítás kritikus pontjait különös hangsúlyt fektetve a jövőbeni szennyeződések elkerülésére. Amikor az élelmiszer kereskedelmi szakértők felfigyeltek a problémára elindítottak egy szigorú nikotin-maradék monitorozási programot. Összesen a 1332 tea és gyógynövény keverék gyártóktól gyűjtött minta (kb. 50 ország hagyományos termesztéséből származó tea, gyógynövény keverékek, fűszerek, csipkebogyó, friss gyógynövények) elemzéséből származó kutatási eredmények az Európai Bizottságon keresztül továbbításra kerültek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) számára. Az eredmények alapján az Európai Tea Bizottság (ETC) és az Európai Gyógynövény Egyesület (EHIA) kéréssel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy vizsgálja felül a jelenlegi nikotin-maradék határérték szintjét az adott termékek esetében.
A monitorozási eredmények azt mutatták, hogy a jelenlegi 0.01 mg/kg MRL szintet a vizsgálati minta nagy része meghaladja. Az EFSA ajánlásokat dolgozott ki az FOA módszertan segítségével. Ezen ajánlások célja a piacon várható szennyezett minta 95% százalékának lefedése 95%-os konfidencia szinttel.   Az EFSA a következő ajánlásokat tette: csipkebogyó: 0.3 mg/kg, friss gyógynövények: 0.4 mg/k, tea: 0.6 mg/kg (Camellia sinensis), kamilla: 4 mg/kg, nem kamilla teakeverékek : 0.5 mg/kg, fűszerek: 0.3 mg/kg (magok, gyümölcsök és bogyók), fűszerek: 4 mg/kg (fakérgek, gyökerek és gyökértörzs).

Az eredeti angol nyelvű szöveg itt tekinthető meg: http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/2098.htm

A nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítására tervezetet nyújtott be a képvisők egy csoportja.

A tervezet a zárt légterű nyilvános helyeket, közintézményeket, éttermeket, bárokat és munkahelyeket is dohányfüstmentessé szándékozik tenni Magyarországon. Minden elérhető bizonyíték azt mutatja, hogy az emberek dohányfüst-expozíció elleni védelmének egyetlen módja a 100%-os dohányfüstmentes környezet törvényi előírása, bárminemü kivétel nélkül. Magyarország az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye (WHO FCTC) és irányelveinek ratifikálásával korszakos jelentőségű lépést tett a dohányzás világjárvány lakosságra gyakorolt súlyosan káros következményei ellen. A tervezett törvényi szabályozás pedig hatalmas lépés ezen Egyezmény 8. Cikkének teljes körű érvényesítése felé. Az OEFI Dohányzás Fókuszpont a WHO és szakértők együttműködése eredményeképpen áttekintést készített a legjobb gyakorlattal bíró országok tapasztalatairól.

Ellentétben az ipar állításaival, több mint 100 vizsgálat eredményeinek nemzetközi áttekintése alapján megállapítható, hogy a dohányfüstmentes szabályozás bevezetésének semleges vagy pozitív gazdasági hatása van. Az Amerikai Egyesült Államokban, New York városa, abszolút nyereséget ért el a vendéglátóiparban foglalkoztatottak számának legalább tíz éves rekordja mellett. Spanyolországban már egy hónappal az idén januárban bevezetett törvény után a vendéglátóiparban foglalkoztatottak száma 0,2%-kal növekedett az előző év ugyanazon időszakához képest. Amikor Törökország a globális gazdasági válság közepette dohányfüstmentessé vált, a vendéglátóipari munkahelyek bevétele 5,2%-kal nőtt és 2009-ben a vendéglátóipari létesítmények által befizetett ÁFA is több mint 20%-kal nőtt, míg az ország GNP-je 3,3%-kal csökkent.. Az Egyesült Királyságban a vállalatok 40%-a pozitív, 57%-a semleges hatásról számolt be s csupán 3%-a nyilatkozott negatív hatásról.

Ezeken felül jelentős egészségügyi költségmegtakarítás érhető el a dohányzók alacsonyabb arányának köszönhetően. Európában a dohányzás miatti közvetlen és közvetett költségek éves szinten 98–130 milliárd eurót tesznek ki (a GDP 1–1,3%-át), Magyarországon ez a költség relatíve még magasabb: a GDP 1,7%-a. Az egészségnyereség mellett az egészségügyi kiadások megtakarítása rendkívüli jelentőségű olyan időkben, amikor az állam egészségügyi költségvetése korlátozott. Ezek a megtakarítások nagyon hamar megjelennek.

Szemben a dohányzás következtében az egészségügyre nehezedő hatalmas költségteherrel, a dohányzásellenes szabályozásnak a lakosság egészségére gyakorolt hatása látványos eredményeket mutat mind mértéke, mind pedig alacsony költsége tekintetében. A szakirodalom megállapítása szerint már néhány hónappal a dohányfüst-expozíció ellenes törvények bevezetése után a szívinfarktus miatti kórházi esetek száma 15–30%-kal csökken.

A költségeknél is fontosabb azonban a dohányfüst-expozíció elleni védelem törvényi szabályozásának pozitív hatása a lakosság egészségi állapotára. Az embereknek hosszabb, produktívabb és magasabb minőségű életre lesz kilátásuk. A nemdohányzó lakosság – beleértve a gyermekeket, a várandós anyákat, a krónikus betegeket és időseket – védve van, mert tiszta levegőhöz való joga korlátozza a dohányosok ahhoz való jogát, hogy addiktív és káros anyagokat fogyasszanak, amelyek ráadásul nemcsak nekik ártanak, hanem a környezetükben lévőknek is. Ez jó alkalmat teremthet a vendéglátóipari szektornak arra, hogy új és kreatív marketing-kezdeményezések révén bővítsék ügyfélkörüket olyanokkal, akik nagyon örülnek az egészséges környezetnek, mint ahogy az Portugáliában történt. Írországban a bárok vendégeinek száma 11%-kal növekedett a dohányzásellenes törvények bevezetése után.

Áttekintő táblázat megtekinthető: itt.