Cselekvési terv

2009-ben a Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium, a Kardiológiai Szakmai Kollégium, a Pszichiátriai Szakmai Kollégium, a Klinikai Pszichológiai Szakmai Kollégium, a Megelőző Orvostani és Népegészségügyi Szakmai Kollégium, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszéke, és az Országos Alapellátási Intézet közös munkája eredményeként elkészült a „A dohányzás leszokás támogatásának szakmai irányelve1A dohányzás leszokás támogatás szakmai irányelvének a célja, hogy az elérhető legmagasabb szintű bizonyítékokkal alátámasztott, szisztematikusan kifejlesztett klinikai döntési ajánlások sorozatával segítse a szakembereket a legmegfelelőbb ellátás kiválasztásában, javítsa a gyógyító-megelőző munka minőségét, hatékonyságát és költség-hatékonyságát. A szakmai szervezetek által javasolt módszerek részletes ismertetése megtalálható az irányelvben az alábbi területeken:

  • a minimál intervenció2,
  • a programszerű leszokás támogatás
    • gyógyszermentes módszerekkel
    • vagy farmakoterápiás módszerekkel
    • vagy magatartás orvoslási terápiával,
  • Leszokás speciális esetekben (fiatalok, terhes nők, kórházban fekvő betegek)

A minimál intervenció lényege, hogy valamennyi orvosnak kötelessége, hogy a páciensekkel történő találkozáskor rákérdezzen azok dohányzási szokásaira, ha dohányoznak, akkor tanácsolja a dohányzás abbahagyását. Erősítse meg a leszokási szándékot, a motivációt. Ez a három tevékenység határozza meg alapvetően a „minimál intervenciót”. Ez jelenti a leszokás támogatás első szintjét, kevésbé időigényes, mint a programszerű leszokás támogatás, az esetek egy részénél azonban megfelelő lehet, illetve bevezetheti a későbbi második szintű programszerű leszokás támogatást.

Az alapellátásban dolgozó orvosok, szakdolgozók, gyógyszerészek találkoznak leggyakrabban a betegekkel, egészséges páciensekkel. Nekik van leginkább lehetőségük arra, hogy felderítsék dohányzási szokásaikat, kezdeményezzék és elősegítsék a dohányzás abbahagyását. Bizonyíték van rá, hogy a minimál intervenció alkalmával rákérdezve a dohányzási szokásokra, ajánlva a leszokást, az erősíti a leszokás motivációját és ezen keresztül a leszokás sikerességét.

A nem gyógyszeres támogatás jellemzői a leszokásra motiváltak esetében az egyéni, csoportos és telefonos tanácsadás egyaránt bizonyíthatóan növeli a leszokás esélyét, ugyanakkor a kezelés hatékonysága szorosan összefügg a kezelés tartalmával és intenzitásával.

A nem gyógyszeres és a gyógyszeres támogatás kombinációja esetén az egyéni, csoportos és telefonos tanácsadás hatékonyságát növeli a gyógyszeres kezeléssel való kombinációja a csak tanácsadási helyzethez viszonyítva és viszont a gyógyszeres kezelés hatékonyságát növeli a tanácsadás a csak gyógyszeres kezeléshez viszonyítva. Éppen ezért a tanácsadásban résztvevőknek minden esetben – ha azt kizáró orvosi indokok nincsenek – fel kell ajánlani a gyógyszeres támogatást is.

Programszerű leszokás támogatás: farmakoterápiás módszerekkel is végezhető. A dohányzás abbahagyását a nikotinfüggőség, a dohányzás abbahagyását követően bekövetkező nikotin megvonási tünetek nehezítik meg. Azoknál a dohányosoknál, akiknél közepes, vagy erős nikotinfüggőség állapítható meg nagy valószínűséggel ki is alakulnak ezek a tünetek. Emiatt ezekben az esetekben nem elég pusztán „akaraterejükre”, vagy a gyógyszermentes módszerekre támaszkodni a leszokás során. Ilyenkor indokoltak a különböző farmakoterápiás módszerek.

A farmakoterápiás módszereknek két típusa ismert: a nikotinpótló terápia és a nikotin mentes készítmények használata. A szakembernek és a páciensnek közösen kell meghatároznia, több körülmény figyelembe vételével a megfelelő módszert.

Programszerű leszokás támogatás, magatartásorvoslási terápiával módszer esetén a leghatékonyabb az, ha a hatékony készítményeket programszerű leszokás támogatás keretében magatartásorvoslási terápiával kombináltan alkalmazzuk. A program általában három hónapig tart. Ennek keretében több alkalommal találkozik a páciens a leszokást vezető szakemberrel. Leszokási vizitekre és követési vizitekre kerül sor. A kilélegzett levegő szénmonoxid szintjének a mérése kontrollálja a nikotin absztinenciát.

Következtetések

Az adatokból látszik, hogy az orvos beteg kapcsolat során a betegek több mint háromnegyed részét megkérdezik az orvosok a dohányzási szokásaikról (77%), de csak valamivel több mint a betegek felének (55%) javasolják, hogy hagyja abba a dohányzást. A leszokással összefüggő EU27-es átlag és a magyar adatok igen hasonlóak. A nemzetközi és hazai gyógyszercégek minden országban jelentős erőfeszítéseket tesznek a leszokás támogatás ügyének előmozdítása érdekében. Az uniós forrásból megvalósuló „Help – a dohányfüstmentes életért”3 program is szerepet játszik a fiatalok, a fiatal felnőttek dohányzási szokásainak befolyásolásában.

Fontos:

  • a minimálintervenció széleskörű a jelenleginél elterjedtebb alkalmazása,
  • a telefonos leszokást segítő szolgáltatások működésének támogatása,
  • a leszokást segítő intézmények, szakemberek munkájának támogatása.
CsatolmányMéret
OALI_minimalis_intervencio.pdf234.2 kB
leszokas_szakmai_iranyelv_2009.pdf288.63 kB