Megelőzés

Dohányzási szokások és passzív dohányzás gyermekek és fiatalok körében

A gyermekkorban, fiatalkorban történő dohányzás, illetve a gyermekeket, fiatalokat érő dohányfüst expozíció kiemelt figyelmet érdemel.

A budapesti óvodások passzív dohányzási prevalenciáját az ÁNTSZ Fővárosi Intézete1 először 1999-ben vizsgálta. Eredményeik szerint a fővárosi óvodások 39,6%-a passzív dohányos és a családok 50,5%-ában található dohányzó személy. A dohányzó családok 29,7%-ában dohányoznak rendszeresen kisgyermekük jelenlétében, 47,8%-ában  pedig alkalmanként.

2009-ben ez a vizsgálat megismétlésre került2és igaz ugyan, hogy 10 év alatt 10%-ot csökkent a gyerekek passzív dohányzás prevalenciája, de a fővárosi óvodásoknak még mindig 29%-a passzív dohányos. A gyermek jelenlétében dohányzó családokban a gyerekek 23,7 százaléka naponta 1-5 db cigaretta füstjét kénytelen beszívni, 42,4 százalékuk 6-10 db cigarettáét, 22 százalékuk 11-20 db cigarettáét, 11,9 százalékuk pedig 21 db cigarettánál is többet. A családok 41%-ában dohányzik valaki és a gyermek jelenlétében rendszeresen 21,5%-ban, alkalmanként 50,5%-ban dohányoznak.

A kutatást végzők javaslatai szerint már ebben a korban a gyermekeknek lehetőséget kell biztosítani, hogy passzív dohányzás elleni programokban részt vehessenek.

A 13-15 évesek dohányzási szokásait, attitűdjét vizsgáló Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés3 (Global Youth Tobacco Survey - GYTS) elnevezésű, a világ sok országára kiterjedő kutatási projekt 2003-ban és 2008-ban Magyarországon is megvalósult. A magyarországi kutatás a cigaretta és más dohánycikkek használatának gyakoriságáról szolgáltat adatokat, illetve a dohányfogyasztás öt meghatározó tényezőjéről informál: Hozzáférés/elérhetőség és ár, passzív dohányzás, leszokás, média és reklám, és iskolai tananyag. Ezek az eredmények jól hasznosíthatók egy magyarországi átfogó dohányzásellenőrzési program összetevőiként.

A 2008-as adatfelvétel alapján hazánkban a tanulók több mint fele (57.9%) kipróbálta már a cigarettát élete során (fiúk: 56,5%, lányok: 58,4%). Ezen belül a valaha dohányzóknak 18%-a 10 éves kora előtt szívta el az első slukkot. Hozzávetőlegesen a tanulók egynegyede dohányos, azaz dohányzott az elmúlt 30 napban.

Mindezek mellett, részben az elmúlt években széles körben megvalósult dohányzás prevenciós programoknak köszönhetően - a 2003-as és a 2008-as adatok összevetése esetén elmondható, hogy csaknem minden adat esetén csökkenés, azaz javuló tendencia volt tapasztalható, kivéve a cigarettán kívül más dohánytermékek fogyasztását. Sajnos a cigarettán kívül más dohánytermékek fogyasztása meredek emelkedést mutat, több mint kétszeresére emelkedett a megkérdezett tanulók körében, összességében 5,5%-ról 13,8%-ra, míg 8,2%-ról 16,8%-ra a fiúk és 3%-ról 10,4%-ra a lányok körében.

A fiúk között azok aránya, akik valaha dohányoztak, akár csak egy vagy két slukkot is szignifikánsan csökkent, 67,1%-ról 56,5%-ra. Általános csökkenés figyelhető meg a soha nem dohányzók körében abban a tekintetben, hogy hány százalékuk tartja valószínűnek azt, hogy a következő egy éven belül el fog kezdeni dohányozni (23,9%-ról 18,5%-ra).

A hazai 13-15 éves tanulók kb. felének (50.7%) legalább az egyik szülője dohányzik, míg a válaszadók közel negyedének (22.2%) a legjobb barátai is.

Nyilvános helyeken a soha nem dohányzó tanulók 87,9%-a ki van téve mások dohányfüstjének, ez is indokolja azt az adatot, hogy 10 tanulóból közel 8 támogatná a dohányzás nyilvános helyeken történő teljes betiltását.

A jelenleg dohányzóknak több mint fele (52%), míg a soha nem dohányzóknak ennél szignifikánsan magasabb aránya (66,2%) véli úgy, hogy mások dohányzása (azaz a környezeti dohányfüst) ártalmas az egészségére.

Általánosságban elmondható, hogy a jelenleg dohányzóknak jóval nagyobb hányada (90%) van kitéve dohányfüstnek az otthonában, mint a soha nem dohányzóknak (70%). Továbbá mind a soha nem dohányzó (80,7%) mind a jelenleg dohányzó (95,9%) falun élő tanulók valamennyi kategóriában szignifikánsan nagyobb arányban vannak kitéve a környezeti dohányfüst ártalmainak, mint a városi régióban (beleértve Budapestet is) élő kortársaik.

Nemi bontásban nem adódtak jelentős különbségek a környezeti (passzív) dohányzás kategóriáit tekintve. Jelentős különbségek találhatók a dohányzó és nemdohányzó tanulók szüleinek otthoni dohányzási szokásait illetően: a dohányzó gyerekek szülei közel kétszeres arányban dohányoznak otthonukban, mint a nemdohányzók szülei.

A testvérek tekintetében ez akár három-négyszeres eltérést is mutat, különös tekintettel a vidéki gyerekekre. A soha nem dohányzó tanulók több mint harmadának (34,8%), míg a jelenleg dohányzók több mint felének (56,8%) édes- vagy nevelőapja dohányzik otthon. Ezek az arányok alacsonyabbak az anya esetében: 27,3% a soha nem dohányzóknál és 50,4% a jelenleg dohányzóknál. A falusi településeken a jelenleg dohányzók jóval magasabb arányban (63,5%) vannak kitéve az anya dohányzásának, mint a vidéki városokban élő dohányzó tanulók (47,5%). Az arányok 2003-ban is hasonló tendenciákat jeleztek, sőt a környezeti (passzív) dohányzás minden összetevője némi javulást mutat a 2008-as adatok alapján, ráadásul a dohányzás nyilvános helyeken történő teljes betiltásának támogatottsága szignifikánsan magasabb 2008-ban (76,9% a 2003-as 69,7%-hoz képest) és a fiúk körében is (77,4% a 2003-as 70,6%-hoz képest). Több mint háromszor annyi jelenleg is dohányzó tanulónak (43,8%) dohányzik a testvére(i) otthon, mint a soha nem dohányzóknak (13,9%). A különbség még szembetűnőbb a legjobb barát esetében: a jelenleg dohányzók között ötször magasabb azoknak az aránya (50,3%), akiknek legjobb barátja dohányzik a jelenlétükben, mint a soha nem dohányzók között (9,1%).

Passzív dohányzás

2003 

 2008

 

olyan háztartásban él, ahol az ő jelenlétükben dohányoznak

84

43

Szignifikáns különbség

nyilvános helyeken dohányfüstnek van kitéve

92,8

72,6

Szignifikáns különbség

úgy gondolja, hogy a dohányzást ki kellene tiltani a nyilvános helyekről

69,7

76,9

Szignifikáns különbség

Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés, Zárótanulmány, Országos Egészségfejlesztési Intézet, 2008

A dohányzás visszaszorításában nélkülözhetetlen a lakosság tájékoztatása, véleményformálása. Széles körű hozzáférést kell biztosítani a hatásos és átfogó oktatási és lakossági, figyelemfelkeltést szolgáló programokhoz. A következő témákkal javasolt kiemelten foglalkozni: dohánymentes életmód előnyei, a dohányfogyasztás és a dohányfüst-expozíció egészségi kockázatai, a nemdohányzók védelme, az addiktív jellemzők, a leszokás módjai és a segítség igénybevételének lehetőségei, a dohánytermékekre és a dohányiparra vonatkozó lényeges információk, a dohánytermék-előállítás és dohányfogyasztás káros gazdasági és környezeti következményeire vonatkozó információk. A kampányok fontos célcsoportjai lehetnek az egészségügyi dolgozók, közösségi dolgozók, szociális munkások, a tömegtájékoztatási szakemberek, pedagógusok, politikai és gazdasági döntéshozók, vezetők.

A kampányok mellett a színtereken külön is folyamatosan biztosítani kell a dohányzás megelőzési és leszokásban segítő programokhoz való hozzáférés lehetőségét. Ezek a részben készségfejlesztésen alapuló programok, a véleményformáláson kívül a gyakorlatban is azonnal hasznosítható tudást és ismeretanyagot biztosítanak a résztvevők számára, mindennapi életük és munkájuk egészségtudatosabb vitele, illetve minőségének javítása érdekében.

Következtetések

Az elmúlt években tapasztalható fiatalkorúak dohányzásával és passzív dohányzásával kapcsolatos statisztikai adatokban mutatkozó pozitív változások két fontos oknak tulajdoníthatóak be. Az első okként „A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény”(Nvt.) bevezetését emelhetjük ki, míg második okként a hazai dohányzás prevenciós tevékenységek sikeres megvalósítását. Ezen pozitív tendencia mindenképpen alátámasztja a hazánkban már közel 20 éve folyó óvodai és iskolai dohányzás prevenciós programok és az ÁNTSZ, illetve védőnők által koordinált különböző megelőző tevékenységek hatásosságát.



  1. Végh E., Kiss É., Ferenczi L., Pintér M. Budapesti óvodások passzív dohányzási prevalenciája. Egészségnevelés, 2000/4., 2000
  2. Dr. Végh Erzsébet, Jacsó Györgyné, dr. Gálné Seres Mária. Budapesti óvodások passzív dohányzási prevalenciája 2009. Konferencia előadás: XVII. Primer Prevenciós Fórum, 2010. május 20., Budapest
  3. Demjén T., Kiss J., Lőrik E., Bőti E., Papp N., Kelemen A. (2008): Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés (GYTS), Zárótanulmány, Országos Egészségfejlesztési Intézet, 2008 [Magyar Elektronikus Könyvtár, http://mek.oszk.hu/07900/07959/index.phtml]